Pilisi túra a pálosok nyomában

Van, akinek a tenger hullámai hozzák el a kikapcsolódást, másoknak egy meditáció, és vannak olyanok is, akik aktívan élik a szabadidejüket. Az aktív élet nem csak a fiatalok öröme, egy könnyű túra átmozgatja az idősebb generáció tagjait is. Nem kell hozzá sok, csak egy szalmakalap, egy hátizsák és az elhatározás. Túrázzanak velem!

2024. június 24., 10:47

Szerző:

Bevallom, nekem a Pilis hegység örök szerelem marad. Nem véletlenül döntöttem úgy, hogy az egyik hegyi településre költözöm. Minden nap felmegyek a hegyre. Feltölt a séta, az elém tárulkozó látvány, a hegy nyugodt ereje. Ha azt gondolják, hogy „könnyű nekem”, mert a hegyen lakom és egyébként is biztosan rengeteg a szabadidőm, tévednek. Egész egyszerűen visz a lábam, és már a környezetem is tudja, jobb, ha hagyják, hogy kifújjam magam a természetben. A túra a stresszlevezető mozgásból mindennapi örömmé vált, mindegy, milyen évszak van, vár a hegy.

Egyre többször csatlakoznak hozzám a túráimon a barátok, ismerősök is, fiatalok és idősebbek egyaránt. A Pilis hegység számos olyan túraútvonalat kínál, amelyet az idősebb korosztály is teljesíteni tud, ezek közül mutatok most egyet. Ezúttal az egyetlen magyar alapírású szerzetesrend, a pálosok nyomában járunk.

Szalmakalap felcsapva, irány Kesztölc

A kiindulópont ezúttal Piliscsév, egy kis zsákfalu a bércek ölelésében. Könnyedén megközelíthető a 10-es úton autóval, vagy a Nyugati Pályaudvarról, illetve Esztergomból zónázó vonattal. A falu takaros kis házaival barátságos hangulatot áraszt, s ha átsétálunk rajta, szánjunk időt a település határában húzódó „második falu”-ra, a Szirtes-tető lábánál fekvő Pincefalura. Az eredetileg borospincékből álló településrész igazán romantikus hangulatot áraszt, alacsony házikóival, lócáival igazi „hobbitfalva”. A ma már közel 300 házból álló pincesor épületei között van, ami már 100-150 éves.
A török hódoltság idején elnéptelenedett település az esztergomi káptalan birtokába került, aki szőlőt ültetett a hegyoldalba és szlovák jobbágyokat telepített a faluba. A település ma is kétnyelvű, szlovák és magyar feliratokat egyaránt láthatunk. A faluban azt mondják, a szőlő egy fertőzés miatt szinte mind kipusztult, a helyiek mégis nagy becsben tartják a pincéiket, a mai napig készítenek bort, sőt, időnként fesztivált is szerveznek, ahol megmutatják portékájukat.

A Pincefalutól több túraútvonalat is választhatunk. Mi ezúttal Kesztölc irányába indultunk, a Klastrompusztára az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egykori klastromának romjaihoz. A leginkább térdkímélő útvonalat úgy érjük el, ha visszasétálunk Piliscsévre és a falu utolsó, a pincefalu felől jobbra eső utcáján elindulunk felfelé. Piliscsévről a kék, Kesztölcről a zöld +, majd kék turistajelzésen érhetjük el az egykori klastrom romjait. Az út jól látható és követhető, a Természetjáró applikáció segít, ha eltévednének.

 Fotó: Szántai Edina


Ehhez a túrához mindenképpen jól jött a szalmakalap, mert az árnyas hegyi erdők előtt hosszabb szakaszon vándoroltunk mezőkön keresztül, ami az év első melegebb napján perzselő élmény lett volna fejfedő nélkül.

 Fotó: 168.hu

Klastrompuszta, ahol elevenné válik a múlt

A Pilis 756 méteres csúcsának nyugati oldalán elhelyezkedő Klastrompuszta nevét a török idők után kapta. A klastrompusztai monostor az alakuló pálos rend központja volt. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két tanítványát, Benedeket és Istvánt is.
Az 1263–1290 között létesült monostort a Szent Kereszt tiszteletére hozták létre. Az épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. Ma védőtető alatt találhatóak a kápolna szentélyének romjai.

 Fotó: Szántai Edina


A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben Dr. Méri István régészeti feltárásokat végzett, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait.

 Fotó: Szántai Edina


2013 őszén újabb ásatások kezdődtek, melyek során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és csodálatos épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

Kesztölc mai napig őrzi a pálosok középkori jelenlétét a településen, hiszen a település címerében is megjelenik a pálosok címerállata. A község címere pajzs alakú. A pajzs alsó részében látható kettős halom a Kétágú-hegy jelképe. Ezen áll két oroszlán. Az oroszlánok a Kesztölc-Klastrompusztán alapított pálos rend címerállatai. 


A klastrompusztai rom mellett található egy gyönyörű, védett fa, ami Boldog Özsébnek állít emléket.

 Fotó: 168.hu


A túrát Klastrompusztáról több módon folytathatjuk: akik számára ez a kirándulás is megtette a magáét, aszfaltúton egy 20-25 perces sétával ereszkedhetnek le Kesztölcre, ahonnan Volán busszal visszajutnak Piliscsévre, illetve Esztergomba is, ahol elérik a vonatot.

Túrák metszéspontja: történelmi útkereszteződés az erdő mélyén

Akik még folytatnák a sétát, azok elindulhatnak felfelé a Fekete-kő irányába, ahonnan meseszép kilátás nyílik Pilisszentlélekre, ám az út kissé meredeken emelkedik. A romot elhagyva a Kémény utcán kell a Klastrom-szirtek irányába felfelé kaptatni. Ne ijedjünk meg attól, hogy véget ér az utca, az utolsó ház mellett nyugodtan lépjünk be az árnyas erdőbe. Az út a földbe vájt, faszerkezetes Kapisztrán kunyhó mellett halad el, amelyben akár egy éjszakát is eltölthetünk a rengetegben.

 Fotó: Szántai Edina


Mélyen az erdőben elérjük a Pilis-nyereghez tartozó pihenőhelyet. A Pilis-nyereg köti össze a Pilis-tetőt és a Fekete-hegyet. Egy igazi turista csomópont ez, több turista útvonal kereszteződése. A pihenőhelyen tűzrakó, padok, asztalok és esőbeálló segítik a vándort. Ám nem csak emiatt érdekes ez a kis tér az erdő mélyén. A Pilis-nyereg a pálos utak egyikének, a Remeték útjának a megállója is, amit a pihenőhelyen felállított kőoszlop jelöl, amelyen egy üzenet is vár ránk.

Ám nem csak a pálos utak mementója a Pilis-nyereg. Egy kő-obeliszk állít emléket a II. világháború áldozatainak, arra emlékeztetve minket, hogy a ma oly békés vidék egykor sok áldozattal járó, súlyos harcok helyszíne volt.

 Fotó: Szántai Edina


Rövid pihenő után innen indulunk az utolsó emelkedő, a Fekete-kő felé.

Ahol az ember törpe

A Fekete-kő felé majdnem visszafordultunk, mert azt hittük, semmiféle kilátás nem nyílik a szirtről, rossz irányba tartunk. Annyira sűrű bükkerdőn kell áthaladni, hogy szinte az utolsó métereken tárta fel magát a panoráma a Kétágú-hegy és a Maróti-hegyek felé.


A szirt szélén állunk, alattunk a szikla meredek mélye, felettünk egy óriási ragadozó madár köröz, és olyan érzése van az embernek, mintha belelebegne a tájba. Innen letekintve Pilisszentlélek házai akkorák, mint egy terepasztal makettjei. A Dobogókői út állandó duruzsolása, a Visegrádi-hegység alacsonyabb lankái és a háttérben a Börzsöny kárpótol a felkapaszkodás itt-ott szuszogós szakaszaiért.

 Fotó: Szántai Edina


A szikla egyben emlékhely, Peták István emléktáblája található itt. Peták István újságíró a Magyar Turista Egyesület egykori elnöke volt, a nevéhez fűződik a kultikus Másfél millió lépés Magyarországon című sorozat ötlete, ő volt a sorozat szerkesztője is, de ő volt 1981–1989 között az Ablak főszerkesztője is, 1996–1998 között pedig a Magyar Televízió elnöke. 

 Fotó: Szántai Edina

A gyógy– és fűszernövények völgye, amit nem érdemes kihagyni

A Fekete-kőről visszaereszkedve ismét Klastrompusztára jutunk, ahonnan Piliscsév irányába útba ejtjük a páratlan Pálos Gyógynövénykertet. Az Országos Kéktúra 12-es szakaszának egyik unikuma a 2016-ban alapított kesztölci Pálos Gyógynövénykert amely a pilisi Kétágú-hegy lábánál, Kesztölc felett található, egy bő negyedórás sétára a falutól.

 Fotó: 168.hu


A Kesztölci Gasztro- és Borkultúráért Egyesület hívta életre a kertet, a gondozás feladatait a Magyar Pálos Renddel együttműködve végzik.
A gyógynövénykert újjáéleszti a középkori kolostori kultúrát, a pálos gyógynövénytermesztés hagyományát élővé teszi. A toszkán hangulatú kertben szinte mindig illatozik egy gyógy- vagy fűszernövény, található itt levendulás, és hosszú sorokban kígyózik a hegyi pereszlény vagy borsfű, a kakukkfű, az orvosi zsálya, a rozmaring és a szurokfű. Egy mély szippantás is felér egy wellness-élménnyel, a kert mellett árnyékos pihenőpad segít belefeledkezni a látványba.

 Fotó: Szántai Edina

A gyógynövénykert nem csak a füvek által hivatott a testi-lelki egészség megőrzésére, hanem ősi, speciális eszközöket is kínál, amikkel tehetünk magunkért és egyben a kert egészségéért is. Válogathatunk a gereblye és kapa között, de akár a puszta kezünkkel is nekiállhatunk kihúzkodni a gazt.

 Fotó: Szántai Edina

A Pálos Gyógynövénykert finom illataitól elszakadva utunk Piliscsévre vezet vissza, hiszen ide autóval érkeztünk. Aki a tömegközlekedést használja, Kesztölcre visszasétálva eléri a helyközi busz járatokat, vagy Piliscsévre sétálva a vonatot. Mi is leereszkedtünk Kesztölcre, ahol némi fagylalttal és hűtött vízzel tankoltuk fel magukat az utolsó szakaszra. Kesztölcről Piliscsévre murvás út vezet, egy bő 40 perces könnyű, sík terepen végzett séta után a piliscsévi likőrgyár, majd focipálya mellett jutunk vissza a településre, onnan pedig a Béke utcán át a vasútállomásra vagy a parkolóhoz.


(Kiemelt képünk: Fekete-kő. Fotó: Szántai Edina)

 

Geológiai és statikai vizsgálatok elvégzése után csütörtöktől újra látogatható a Rám-szakadék. A turistaútvonal egyirányú, azon csak felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába lehet haladni - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt.