Európában megduplázódhat a parlagfűre allergiások száma
Akár már akár 20 év múlva megduplázódhat Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma.
Szimulációk szerint a század közepére 33 millióról 77 millióra nőhet Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is, írja a Másfélfok – az Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. A meleg idő következtében korábban indul meg a virágzás, és a vegetációs időszak hossza is kitolódik a magasabb hőmérsékleti értékek miatt. A légköri szén-dioxid koncentráció pedig a pollenszám növekedését eredményezheti. Az egészségügyi kockázatok (légzési nehézségek, asztma stb.) mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak. Összehasonlításképp, az USA-ban 2008-2013 között az évi gyógyszer-költsége egy asztmás betegnek 3200 dollár volt, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint. A klímaváltozás mérséklésével csökkenthető volna a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása.
Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Az enyhe tél miatt 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. A pollenkitettség bizonyos szezonális légzési vírusokkal szemben gyengíti az immunitást. Ha az allergia miatt már gyulladásban van az orrnyálkahártya, akkor könnyebben fertőződik meg. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásokkal járhat az allergiás betegségben szenvedők számára is.
Magyarországon három fő pollenszezont különíthetünk el:
január-május: fák virágzása (mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán)
április-július közepe: fűfélék, csalánfélék, útifű
július közepe-október: parlagfű, feketeüröm, libatopfélék, disznóparéj.
Az allergia fő vezérlői elsősorban nem-klimatikus tényezők, de az éghajlat megváltozása jelentősen hozzájárulhat néhány allergén növény elterjedéséhez, így a meglevő allergiás megbetegedéseket súlyosbíthatja, és újakat okozhat Európában.
(Kiemelt képünkön parlagfűvel szennyezett parlagföld Bicsérd közelében. Fotó: MTI/Sóki Tamás)
.