Íme hazánk legnagyobb hóvirágmezője, épp most a legszebb
Az első hóvirág az 1800-as évek végén érkezett az Alcsúti Arborétumba, ma már több mint két hektáron virít.
Korábban indult a hóvirág szezonja a szokatlanul enyhe időjárás miatt, emiatt hamarabb ér véget. Aki szeretné az ország legnagyobb hóvirágmezőjét a saját szemével is megcsodálni, még ezen a héten látogasson el az Alcsúti Arborétumba. Minden nap 10-17 óra között várják a látogatókat a virágzás idején.
A csodálatos látvány két és fél hektáron tárul a szemünk elé, a 2005-ben védetté nyilvánított és 2017-ben az év vadvirágává választott növény hét fajának huszonnégy fajtája található meg, így a nálunk őshonos kikeleti hóvirág, a levantei hóvirág vagy épp a krími hóvirág is. Közismert, hogy még a lombfakadás előtt virágzik a hóvirág (Galanthus nivalis), amikor elég fény jut a talajba, és a tartós fagynak vége. A hagymájában elraktározott tápanyagok segítségével hajt ki újra.
Az alcsúti hóvirágmező első példányát az 1800-as évek végén telepítették a József nádor által megálmodott, mintegy negyvenhektáros Alcsúti Arborétumba.
Hol szedhető a hóvirág?
Sehol. A hóvirág hagymáinak és virágainak gyűjtése is tilos, sőt, a hagymáról tudni kell, hogy mérgező. A növény maga pedig olyan drogot tartalmaz, mely az Alzheimer – kór kezelésében használatos. A virág UV tartalma alacsony, ezért a rovarok számára mintegy fekete folt tűnik ki a havas háttérből. A mi szemünk viszont hófehérnek látja. Innen is ered, hogy nemcsak a remény, de a tisztaság jelképe is. A keresztény ábrázolásokban jellemzően Máriához köthető, s állítólag a Paradicsomból kiűzött emberpár vigasztalója is volt. Virágnyelven pedig azt üzeni, örüljünk a jelennek, a jövőnek, a szomorú múltnak pedig ne engedjünk helyet.
A kikeleti hóvirág eszmei értéke tövenként tízezer forint, szedése, gyűjtése nem megengedett, még akkor sem, ha kertekben nyílik.
A védettség előtt ipari méretekben lopták
Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a nagyarányú szedés miatt a hóvirágok száma jópár éve csökkenésnek indult, ami még önmagában nem okozott volna veszélyhelyzetet számukra, az igazi bajt a néha már ipari méreteket öltő kitermelés jelentette. A hóvirág hagymái ugyanis keresett árucikknek számítanak, fő felvevőpiacuk Hollandia. Élelmes honi „vállalkozók” ezért gyakran brigádokkal ásatták ki nagyobb területen a hagymákat, de az is előfordul, hogy munkagépekkel tarolták le a termőhely földjének felső rétegét, így egyszerre több mázsányi hagymát tudtak felszedni.
A hagymák ezután rendszerint a tulipánok földjére utaztak, egy részük pedig csomagolva visszatért hozzánk az üzletekbe. A fő probléma ezzel a gyakorlattal az volt, hogy a kitermelők a legszebb példányok termőhelyeit számolták fel, így a satnyább, kevésbé szép virágok maradtak nálunk és szaporodtak. Ez a folyamat a hazai hóvirág-populáció minőségromlásához vezetett, a telepek degenerálódnak, genetikai sokféleségük csökkent. Ennek felismerése után született meg védettségére szolgáló dokumentum, amit a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával életbe lépő 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet ír elő számára.
(Kép forrása: Alcsúti Arborétum / Facebook)
