Hulladéklerakó úszik a Drinán a boszniai Višegradban

A višegrádi vízerőmű mintegy 20 évvel ezelőtt régi olajoshordókból rögtönzött torlaszt épített a folyóvölgyben, hogy megvédje gátját a folyó által hordott több tonnányi szeméttől.

2024. január 8., 20:59

Szerző:

A Reuters beszámolója szerint a kelet-boszniai Višegrad egyébként festői történelmi városába látogatókat először a Drina folyó mély, türkizkék vizében úszó hatalmas hulladéklerakó látványa fogadja, ami nem túl festói.

A Drina Montenegrón, Szerbián és Bosznián keresztül kanyarog, ahol a višegrádi vízerőmű mintegy 20 évvel ezelőtt régi olajoshordókból rögtönzött torlaszt épített a folyóvölgyben, hogy megvédje gátját a folyó által hordott törmeléktől.

„Körülbelül 5000 köbméternyi különféle hulladék van itt" - mondta Dejan Furtula, az Eko Center Višegrád munkatársa, a szemétgátra mutatva. A szemét minden oldalról érkezik, a Drina felső folyásirányú mellékfolyói szállítják, ahol a heves esőzések vagy havazás után megemelkedő vízszint a közeli szeméttelepekről a folyóba mossa a szemetet.

„A Drina folyóban szó szerint bármi megtalálható, ami csak eszünkbe jut... döglött állatok, orvosi hulladék, autóalkatrészek" – mondta Furtula. „Olyanok vagyunk, mint egyfajta regionális hulladéktároló, mert ezt a szemetet nem a višegrádiak, hanem a folyásirányban feljebb fekvő városokban élők termelték."

Szerinte a mérgező hulladék veszélyezteti a folyó érzékeny ökológiai rendszerét, és ha elégetik, akkor a visegrádi polgároknak és az idelátogatóknak a levegőt is be kell lélegezniük.

 

Furtula azt mondja, az ökológusok gyanúja szerint a folyó nehézfémekkel is szennyezett, és idén alapos vízvizsgálatot végeznek.

A jugoszláv irodalmi Nobel-díjas Ivo Andric által híressé tett oszmán kori hídjáról ismert Višegrádon a szállodák és éttermek tulajdonosai és alkalmazottai is arra panaszkodnak, hogy a hulladéklerakó árt a turizmusnak.

„A turisták először kiszúrják a Drinában lévő szemétlerakót, és negatív megjegyzéseket tesznek – ez befolyásolja a turizmust és az itt élőket is" – mondta Dijana Rajić, az Andricev Konak szálloda vezető recepciósa.

(Kiemelt képünk: Ezen a 2023. január 26-án készült felvételen hulladék és törmelék úszik egy kezdetleges úszó védőkendő mögött a Drina folyón, Visegrád közelében, Bosznia-Hercegovina keleti részén. A hulladék és a törmelék a Drina folyóba került a szomszédos boszniai településekről és a szomszédos Szerbia és Montenegró országaiból a közelmúltbeli áradások után. A helyi hatóságok attól tartanak, hogy a védművek a megnövekedett terhelés hatására megtörnek, és megadják magukat, ami újabb ökológiai katasztrófát okozna, és veszélyeztetné a közeli visegrádi vízerőművet.
Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP)

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az úgy nevezett PFAS (poli- és perfluoralkil) vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.

Az elmúlt fél évben jelentős mennyiségű csapadék hullott le Magyarországon, a talaj pedig számos helyen telítődött, nem szivárgott el a víz, ami kedvez a tenyészőhelyek elterjedésének, illetve a szúnyogok szaporodásának – mondta az InfoRádióban Sáringer-Kenyeres Tamás entomológus a szúnyoginvázió kapcsán.