Geotermikus energia: elképesztő lehetőségeken ülünk, mégsem használja ki az állam
Hiába vannak elképesztő lehetőségeink a geotermikus energia tekintetében, az állam alig tesz valamit annak érdekében, hogy kihasználjuk az adottságainkat és csökkentsük az energiafüggőségünket.
Bár a Kárpát-medence rendkívüli adottságot jelent a geotermikus energia szempontjából, az Economxnak nyilatkozó szakértők szerint a magyar államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia a beruházások fellendítése érdekében.
Régóta tudjuk, hogy a Pannon-tenger egykori helye, a Kárpát-medence rendkívüli adottságot jelent a geotermikus energia szempontjából – hangsúlyozta energiajogász az Economxnak. Tóth Máté szerint lényegesen hamarabb emelkedik a felszín alatti hőmérséklet, mint máshol, erős a földi hőáram és a földkéreg vastagsága a kontinens átlagértékének nagyjából a fele, tehát könnyű is elérni.
Bár hatalmas a kiaknázatlan potenciál még a geotermikus energia közvetlen hasznosításában, ugyanakkor Magyarország jelenleg is, méghozzá hosszú évek óta Európa élvonalában van. Annyira, hogy stabilan Európa első öt állama között vagyunk hasznosítás terén a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználásunkkal, 2010 óta pedig a négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia-kitermelés. Nem következett be azonban nagyságrendi ugrás, ha a potenciál egészét nézzük.
Simon Gábor az Economxnak kiemelte: megállapítható, hogy a jelenlegi hasznosításnál legalább egy nagyságrenddel nagyobb geotermikus energia mennyiség is hasznosítható lenne gazdaságosan, fenntartható módon.
Ennek elérését ugyanakkor korlátozza egyrészt, hogy a geotermikus beruházások jelentős része továbbra is nagyarányú tőkeinvesztíciót követel meg.
Másrészt a legutóbbi jogszabályváltozások révén egyelőre nem sikerült fellendíteni a geotermikus beruházásokat, és a projektek engedélyezésének szabályai körében is tapasztalhatók bizonytalanságok.
Ezen felül a hasznosítható potenciált technológiai, gazdaságossági, környezeti (fenntarthatósági) és nem ritkán társadalmi szempontok is korlátozzák. Így – az újabb jogszabályi reformokon túl – a földhőben rejlő lehetőségek minél előbbi kiaknázásához elsősorban a kutatás-fejlesztési, valamint az innovációt előtérbe helyező lehetőségek kihasználása szükséges – hangsúlyozta a szakértő.
Nem fogja magát kitermelni a geotermikus energia
A földhő a gáz kiváltására hazánkban alkalmas alternatíva – mondta Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus és egyetemi professzor arra a felvetésre, hogy Magyarország kifűthető volna földgáz helyett földhővel. Magyarországon a földi hőáram, egyszerűsítve a Föld belsejéből kiáramló hő intenzitása, európai szinten kimagasló – válaszolta az Index kérdésére a szakértő a Másfél fok sajtóklubja után.
Megállapítható, hogy Magyarország nagy geotermikus potenciállal rendelkezik, ami elsősorban fűtésre és hűtésre is hasznosítható volna
– jelezte előadásában Mádlné Szőnyi Judit, hidrogeológus, az MTA doktora, egyetemi tanár az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén, aki egyben a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra kutatóközpont vezetője. Megjegyezte, hogy villamos energia termelésére azonban már kevésbé lennének alkalmasak a geotermikus forrásaink.
Kiválthatná a földgázt, de nem használjuk ki
Ahogy azonban jelenleg használjuk ezeket a rendszereket, az nem fenntartható – jelezte a professzor. Szerinte ezen változtathat majd a vízkeretirányelv, ami 2027-től kötelezővé teszi a visszasajtolást. Ahhoz azonban, hogy ez ne szüljön komoly társadalmi ellenállást, akár mezőgazdasági oldalról, jelentős tudatosságnövelésre, illetve állami támogatásra és kutatásfejlesztésre is szükség volna. Csak akkor válhat fenntarthatóvá ez az energia, ha társadalmilag is fenntartható, és a felhasználók, illetve a beruházók is értik a lehetőségeket és a kockázatokat is.
További részleteket itt olvashat.
(Kiemelt kép: a kelet-franciaországi Rittershoffenben található geotermikus kút. Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP)