Legyen résen, ha a Balatonhoz készül! Ékfarkú halfarkas szedi áldozatait

Igazi ritkaságnak számít, ha élfarkú halfarkas bukkan fel hazánkban. 

2024. október 9., 16:34

Szerző:

Szántódon igazi szenzáció keltett izgalmat: egy ritka madár tűnt fel a Balaton partján, amely azonnal magához vonzotta a természetkedvelőket és a fotósokat. Az ékfarkú halfarkas döbbenetes sebességgel támad a vízen halászó sirályokra, hogy elrabolja zsákmányukat – avat be a részletekbe a Somogy vármegyei hírportál.

Szántód mellett észlelték az ékfarkú halfarkas példányait

Szántód környékén izgalmas események zajlanak, hiszen egy ritka madárfaj, az ékfarkú halfarkas tűnt fel a révnél. A madarászok figyelmét is azonnal felkeltette a ritkán látott madár, amelyet Borbély Krisztián szeptember 25-én fedezett fel először. 

Az impozáns, sirályokkal rokon ragadozó különleges látványossággá vált, sokan utaznak le a Balatonhoz, hogy megörökítsék. Bár a révállomás közeléből is könnyen megfigyelhető, a legjobb hely talán a kompról adódik, ahol testközelből láthatjuk, ahogy az ékfarkú halfarkas a vízen táplálkozó dankasirályokat üldözi, hogy elorozza zsákmányukat.

„A Balatonon kívül leginkább nagy folyóinkon és az alföldi halastavak környékén lehet őket megfigyelni, ahol sok a sirály és a csér”

– mondta el a portál érdeklődésére Gál Szabolcs, a MME Nomenclator Bizottság titkára, és kiemelte, hogy az ékfarkú halfarkasok a sirályokhoz hasonlóan vizes területeken vonulnak át, és itt a Balatonnál, főleg az ősz elején van esélyünk rá, hogy meglássuk őket.

Ezért dobban meg a madarászok szíve az ékfarkú halfarkas láttán

Ez az ékfarkú halfarkas nem mindennapi látvány hazánkban, különleges, rendkívül gyors és fordulékony madár, amely más madarakat támad meg a levegőben, hogy rávegye a zsákmányuk elengedésére.

Rendkívül látványos, amikor támadásba lendül, gyorsasága és fordulékonysága pedig egyszerűen lenyűgöző. A régi magyar nevük, a „rablósirály", is erre a szokásukra utal. A terepmadarász elmondása szerint a Balaton vonzó élőhely számukra, különösen, amikor alacsonyabb a tó vízállása és a sirályok és csérek nagyobb számban tanyáznak itt, kihasználva a kedvező táplálkozási lehetőségeket.

Az ékfarkú halfarkas tápláléka halakból, madarakból, tojásokból, rovarokból, emlősökből és bogyókból áll. Amint a fenti leírásból kiderül, táplálékparazita, ahelyett, hogy maga halászna, hagyja, hogy más madarak gyűjtsék össze a táplálékot, s azután elveszi tőlük. A tengerpartok közelében a fészkek kifosztására „szakosodott". A halfarkas kedvenc áldozatai a csérek, bár azok is mesterien repülnek. Az állandó támadások hatására a csér elengedi a halat, mire a halfarkas megfordul, és elkapja azt a levegőben. Egy ékfarkú halfarkas akár 18 évig is élhet.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Mikesegeln via Wikipédia)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.