Tiltólistára került ez a dísznövény – már sehol nem lehet elültetni
Egy sokak által kedvelt dísznövény a nemkívánatos kategóriába került.
Sokakat meglephet, de egy Európában gyakran előforduló dísznövény idővel teljesen eltűnhet, miután invazív fajként azonosították, és tiltólistára helyezték – számolt be róla a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A kertes házban élők nagyon kedvelik a babérmeggyet, amely sűrű, dús lombozatú cserje, és alkalmas arra is, hogy a kerítés mellé ültetve takarást és privát szférát biztosítson a lakóknak. Sokan a szomszéddal közös kerítéshez ültetik, így megőrizve a magánterületük védelmét. Azonban előfordulhat, hogy a jövőben más dísznövény után kell nézniük, mert ez a fajta hamarosan akár teljesen eltűnhet.
Bár egyelőre csak Svájcban vezettek be korlátozást, ám idővel akár Európa több országában is kiirtásra váró növénnyé válhat. Mint arra fény derült, Svájcban szeptember elseje óta a babérmeggyet nem lehet sem importálni, sem eladni, sem bármilyen formában értékesíteni. A svájci szakemberek az intézkedéstől azt remélik, hogy ezzel meg tudják akadályozni a babérmeggy terjedését, amely számos egyéb növény pusztulását okozza.
Tökéletes dísznövény, de nagyon mérgező
Akik ismerik a növényfajt, meglepőnek tarthatják, hogy a cserje nem mérgező tulajdonsága miatt került tiltólistára. A rózsafélék családjába tartozó, gyakran sövényként alkalmazott növény ugyanis olyan toxinokat tartalmaz, amelyek elriasztják a bogarakat és a növényevő állatokat is: a tulajdonosoknak éppen emiatt nem kell tartaniuk attól, hogy a növényt elpusztítja valamilyen kártevő.
Bár a kerttulajdonosok szempontjából előnyös lehet, hogy egy kifejezetten ellenálló, a szárazságot is jól tűrő növény található a kertjükben, a svájci kormánynak azonban erről más a véleménye. Mint fogalmaztak a növény forgalmazását megtiltó határozatukban:
„Az invazív, idegen fajok ökológiai, gazdasági és egészségügyi károkat okozhatnak.”
A szakemberek attól tartanak, hogy a babérmeggy idővel kiszoríthatja az őshonos növényfajokat, amelyek számos állat táplálékaként is hasznosulnak, így jelentős hatást gyakorolnak a természetre. Ehhez kapcsolódik, hogy a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform, az IPBES jelentése alapján az invazív fajok tehetőek felelőssé a kihalt állat- és növényfajok 60 százalékának kipusztulásáért.
Úgy tűnik, hogy ez nyomósabb érvként szolgált a növény ellen, mint az, hogy egyébként 2013-ban az év mérgező növénye címet is elnyerte. A kormány annyi engedményt azért tett, hogy a már elültetett, kertekben élő növények kiirtását nem írta elő, újabb példányok azonban már sehol nem ültethetőek el az ország területén.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)