Az Alpok gleccserei még gyorsabban olvadnak, mint hittük

Az eddig véltnél is gyorsabban olvadnak az Alpok gleccserei az éghajlatváltozás miatt: legkésőbb az évszázad végéig 3500 méter alatt már nem lesznek jégfolyamok – mondta Olaf Eisen német gleccserkutató.

2023. július 13., 11:20

Szerző:

Míg korábban a gleccserek folyamatosan húzódtak vissza, most – a tavalyihoz hasonló szélsőséges éveket követően – hasadékok nyílnak gleccsernyelveken. Eisen szerint ha a tendencia folytatódik, harminc éven belül eltűnhetnek a gleccserek az Ötztalból, amely a hegyi sportok szerelmeseinek egyik kedvelt területe Tirolban.

A 4000 vagy 4500 méter feletti alpesi gleccsereknek még további száz évük lehet, mielőtt valószínűleg nagyrészt eltűnnek 

– hangsúlyozta a kutató, aki szerint a folyamatot megállítani már nem, csak mérsékelni lehet.

A Föld gleccserei még akkor is elveszítenék tömegük ötven százalékát 2100-ig, ha a légkör jelenlegi szén-dioxid-tartalma stabil maradna, ami azonban nem így van. Ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor 80-90 százalékos csökkenés fenyeget. Ha sikerülne nullára csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, akkor a gleccserek visszahúzódását is csökkenteni lehetne – magyarázta Eisen.

Ha hosszú távon sikerülne szén-dioxidot kivonni a légkörből, a gleccserek újra növekedhetnének.

„Jelenleg ez technikailag nem lehetséges, és valószínűleg nem is lesz lehetséges a következő húsz évben” 

– tette hozzá a kutató.

A professzor szerint fel kell hagynunk a fosszilis energiahordozók használatával, hogy megállíthassuk a széndioxid szintjének emelkedését a légkörben, hosszú távon pedig csökkenthessük azt. „Ha ezt 2050-ben kezdjük csak el, akkor már túl késő lesz a gleccserek számára” – hívta fel a figyelmet.

(Kiemelt képünk: illusztráció. Az olvadó Pasterze-gleccser 2369 méteres magasságban a Grossglockner magashegyi út részét képező Kaiser-Franz-Josefs-Hoehe kilátópontról 2023. június 26-án. Fotó: JOE KLAMAR / AFP)

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.