Ilyen zsarolóvírus támadta meg a számítógépét? Elő ne vegye a tárcáját!
Terjedni kezdett a zsarolóvírus-fejlesztők legújabb találmánya. A Magniber rendkívül agresszív kártevő, és egyelőre nincs ellene semmilyen ellenszer.
Új fejezethez ért a zsarolóvírus fejlesztés modernkori históriája. Elég ugyanis egyetlen rossz kattintás ahhoz, hogy a Magniber zsarolóvírus titkosítsa a felhasználók adatait, ha pedig megtörtént a baj, a bűnözők csak több százezer forintos váltságdíj megfizetése esetén oldják föl a zárolást. Ezt a kártevőt ráadásul nem cégekre, hanem kifejezetten egyéni felhasználókra szabták, és többek között hamis hirdetéseken keresztül fertőzik meg vele a számítógépeket – figyelmeztet cikkében a Dívány.
A portál szerint az ilyen fajta zsarolóvírusok a Windows operációs rendszert futtató számítógépeket támadja meg. Először 2017-ben figyeltek föl rá a szakemberek, akkor még Cerber néven használták a bűnözők és elsősorban ázsiai felhasználók adatait tették vele elérhetetlenné. Azóta több frissítésen átesett, manapság már az egész világon terjed. Az Európai Unióban is megjelent, a szakemberek szerint a közelmúltban több tízezer felhasználó életét keserítette meg az unióban. A kártevő ráadásul folyamatosan frissíti titkosítási algoritmusait, vagyis szinte lehetetlen tartósan működő visszafejtési eszközt kifejleszteni ellene.
A Magniber a legkülönfélébb módokon terjed: kihasználja a Windows ismert sebezhetőségeit, hamis böngésző- és operációsrendszer-frissítéseken keresztül, tört szoftverekkel és kulcsgenerátorokkal terjed. A bűnözők fertőzött email-csatolmányokat és adathalász leveleket is bevetnek. Sőt, olyan szalaghirdetések is a vírust terjeszthetik, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a felhasználó biztonsági szoftvere elavult, azonnali frissítésre szorul. Ha valaki gyanútlanul rákattint egy ilyen hirdetésre és a letöltött fájlt futtatja, máris telepítette a kártevőt, azaz a zsarolóvírust a számítógépére.
Ám ami ennél is durvább, hogy a zsarolóvírust kifejezetten egyéni felhasználókra fejlesztették ki, és a Magniber zsarolóvírus ellen sajnos egyelőre nincs hatékony ellenszer. Ráadásul biztonsági szakemberek arra figyelmeztetnek: a váltságdíj kifizetése sem garancia arra, hogy a felhasználó visszakapja az uralmat számítógépe felett.
Ezt tegyük, ha egy zsarolóvírus áldozatai lettünk
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2021. november 8., 17:35
Több áruház működését is leállították Hollandiában és Németországban.
Itthon
2020. szeptember 21., 10:40
Külföld
2017. június 29., 11:23
Az internetes csalások kapcsán az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az áldozatok nem számíthatnak kártérítésre, hiszen az esetek többségében nem ellopják az adataikat, hanem ők maguk árulják el azokat. A bűnözők ma már továbbképzik magukat, és pszichológiai módszereket használnak mások megtévesztésére. Szakemberek szerint ezek ellen csak úgy lehet védekezni, ha minden, valamilyen idegentől származó megkeresést fenntartásokkal kezelünk.
A vészhelyzetre hivatkozó kéréseknél is érdemes higgadtan reagálni, és először átgondolni, hogy van-e realitása a történetnek. Ugyanezen logika mentén érdemes azt is mérlegelni, hogy egy irreális akció mögött vajon nem állnak-e csalók. A netes vásárlások eleve hordoznak magukban némi kockázatot, de aki nem tudja felmérni, mely weboldalak számítanak megbízhatónak, szinte biztos, hogy egy zsarolóvírus áldozata lesz, hogy anyagi kárt fog szenvedni.
Az érzelmi zsarolás is bevett módszer, amivel megpróbálnak az ember lelkére és segítő szándékára hatni, vagy éppen arra, hogy egy adott terméket vagy szolgáltatást nagyon szeretne megkapni. Ezek ellen úgy lehet a leghatékonyabban védekezni, ha nem adunk ki magunkról személyes információkat, és a legjobb szándék mellett sem utalunk azonnal pénzt egy ideges bankszámlára.
Ha pedig máshogyan nem érnek célt, a csalók általában sürgetni kezdenek, vagy éppen nagyon gyors döntésre kényszerítik áldozataikat. Mindig gyanús, ha egy meghirdetett termékre azonnal érkezik egy megkeresés, ahogyan az is, ha nem hagyják, hogy nyugodtan átgondoljunk egy tranzakciót. A szakértők azt tanácsolják, soha ne hagyjuk magunkat hirtelen döntésekre kényszeríteni.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Annette Riedl/dpa Annette Riedl / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
