Újdonságok kerültek napvilágra a fekete himlő evolúciójáról

A litvániai DNS-maradvány genetikai vizsgálata és a modern himlő DNS-ével történő összehasonlítása során kiderült, hogy csak egy olyan közös elődre vezethetők vissza, amely 1588 és 1645 között alakult ki – közölte a kanadai Hamiltonban lévő McMaster Egyetem szakértője, Hendrik Poinar vezette nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című tudományos lapban. A vírus két fő ága, a többnyire halálos Variola major és a kevésbé agresszív Variola minor a kutatás szerint azután alakult ki, hogy Edward Jenner angol orvos 1796-ban kifejlesztett egy oltóanyagot.

Forrás: Science

Eddig úgy hitték, hogy már évezredekkel ezelőtt estek emberek a fekete himlő áldozatául Kínában, Indiában és Egyiptomban – az időszámítás előtt 1145-ben elhunyt V. Ramszesz fáraóról is ezt hitték. A múmiáján lévő himlőhelyek azonban származhattak kanyarótól vagy bárányhimlőtől is.

A tanulmány a fekete himlő evolúciójának kezdetét sokkal későbbi időpontra teszi. Továbbra sem tudni, melyik állat volt a vírus forrása és mikor került át először az emberre – mondta Eddie Holmes, a Sydney-i Egyetem evolúcióbiológusa. Mielőtt a kutatók kivonták a vírus DNS-ét a múmiából, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyét kellett kérniük hozzá. Poinar hangsúlyozta, hogy a mintákat olyan részletesen fragmentálták, hogy azok nem jelenthettek veszélyt. „Azokat sem fertőzte meg, akik az elmúlt évtizedekben a múmiával foglalkoztak” – tette hozzá.

Bár a himlő hivatalosan 1980-ban kihalt, vannak még élő vírusok, amelyeket a legnagyobb biztonsági fokozatú laborokban őriznek az Egyesült Államokban, Atlantában és Oroszországban, Novoszibirszk közelében. A minták eredetileg 1999-re tervezett megsemmisítését már többször elhalasztották. (MTI)