Trencsényi László: Ez a Taigetosz pedagógiája
A napokban megjelent nemzeti közösségi nevelés törvénytervezete a két világháború közötti radikális jobboldal pedagógiai és iskolarendszerére hasonlít – mondta Trencsényi László, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense a 168 Órának.
Kidolgozói szerint az új törvény tétje az: „Sikerül-e úgy átszervezni a rendszert, hogy alkalmassá váljon a munkát tisztelő, önálló magyar gondolkodásra képes emberek nevelésére, akik elkötelezettek a nemzeti közösség alapvető értékei iránt.” Hasonlóról írt Hóman Bálint, aki 1932-től ’42-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, először a Gömbös-kormányban: „Az iskolák elsőrendű feladata a magyar életre való céltudatos előkészítés, az ifjúság erkölcsi nevelése, jellemének szilárdítása, valláserkölcsi és nemzeti alapon nyugvó egészséges magyar világszemléletének kialakítása.”
„Pontosan ezt a szellemiséget akarják ma föltámasztani – véli Trencsényi László. A Horthy-kor iskolarendszerét is az erős állami kontroll és a keresztény egyház ideológiai súlya jellemezte. A KDNP felügyelte államtitkárság olyan koncepciót alkotott, amelyet még a Jobbik sem kifogásolhat. A szöveg tele hivalkodó magyarkodással, nemzetieskedő szólamokkal. Ítélkezik a hazai, úgynevezett liberális oktatáspolitikáról is, amely – mint írják – »a köznevelési rendszert piacként értelmezte, és kiszolgáltatta a nemzet iránt közömbös érdekeknek«. A koncepció egésze irracionálisan Nyugat-ellenes.”
Ha kíváncsi rá, hogy a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett tervezet miben emlékeztet a Gömbös-korabeli ideológiára, vagy éppen Észak-Koreára, olvassa el a teljes cikket a 168 Óra legfrissebb számában.
Itt előfizethet a lapra.
