Olaszország keményen odacsap a műhúsnak
Tilos szintetikus élelmiszereket forgalmazni Olaszországban. A törvényt megszegőkre tetemes büntetés vár.
Giorgia Meloni jobboldali kormánya támogatta a törvényjavaslatot, amely forgalmazási tilalmat jelentene a laborban előállított húsokra, -halakra, -tejre, illetve a mesterséges takarmányokra – írja a Euronews a Correiere della Sera alapján. Az olasz lap lap információ szerint tízezer és hatvanezer euró között mozogna a bírságok összege, amelyeket a törvényt megszegőkre róhatnak ki a jövőben.
De mik is azok a szintetikus élelmiszerek? Például az a hús, amelyet élő izomból származó őssejtekből nyernek, és az állati szervezet körülményeit reprodukáló bioreaktorban növesztenek. A bioreaktorban a tápanyagkeveréknek köszönhetően a sejtek elszaporodnak: egyetlen sejtből hetek alatt így akár tízezer kilogramm hús is nyerhető. Szemben a szarvasmarha-tenyésztéssel, ahol ehhez másfél év is kell.
2013-ban az első hamburger laboratóriumi előállításához a Maastrichti Egyetemen csaknem 290 ezer euróra volt szükség. Most egy 160 grammos csirkemell már 4 dollár körüli összegért „elkészülhet”, a Future Meat Technologies adatai szerint. A McKinsey elemzése alapján 2030-ra a szintetikus hús annyiba fog kerülni, mint az állati hús.
A Barclays elemzői úgy látják, hogy a szintetikus üzletág 2040-re elérheti a 450 milliárd dollárt, ami a globális húspiac egyötöde. Tény, hogy a befektetők között olyan technológiai mágnások vannak, mint Bill Gates és Richard Branson, a Microsoft és a Virgin alapítói. De olyan hírességek is, mint Leonardo DiCaprio. Valamint olyan élelmiszeripari óriások, mint a JBS, a Tyson Foods, a Kellogg's és a Cargill.
Sőt, egyes kormányok is finanszíroznak kutatásokat ezen a területen: például Szingapúr, az élelmiszereinek 90 százalékát importáló állam, valamint Izrael. Tel-Avivban működik a SuperMeat nevű élelmiszer-technológiai vállalat The Chicken nevű laborétterme, amely szintetikus csirkehúst kínál a vásárlóknak – akiknek alá kell írniuk az esetleges kockázatokat vállaló nyilatkozatot.
A sejtalapú élelmiszer-előállításra sokszor úgy tekintenek, mint az állattenyésztés okozta környezetszennyezés csökkentésének lehetséges módjára. Hiszen az állattenyésztés az üvegházhatású gázok 14,5 százalékáért, a víz- és talajfogyasztásért felelős, illetve az erdőirtásért és az olyan járványokért, mint például a kergemarhakór.
A szintetikus élelmiszerek heves ellenzői azzal érvelnek, hogy a sejtalapú élelmiszerek előállítása károsíthatja a fiatal és kis gazdaságokat, amelyek modernek és fenntarthatóak. Ezenkívül az élelmezésbiztonságot is figyelembe kell venni. „Fogalmunk sincs arról, hogy a szintetikus élelmiszerek milyen hatást gyakorolhatnak a szervezetre, pláne hosszú távon” – magyarázta Davide Oldani séf, akinek saját bevallása szerint semmilyen újítás nincs ellenére, de az emberi egészség a legfontosabb.
(Kiemelt képünk: Laboratóriumban mesterségesen előállított marhahúsból készített hamburger Londonban 2013. augusztus 5-én, amikor a világon először kóstolják meg ezt az ételt. A laboratóriumi hús kifejlesztője, Mark Post, a hollandiai Maastrichti Egyetem tanára az élő szarvasmarhából kivett izomőssejtet rostokká, majd szövetekké szaporította, így készült el a mintegy 250 000 euróba (körülbelül 75 millió forintba) kerülő hamburgeralapanyag, amelytől feltalálója azt reméli, hogy egy nap megoldhatja a Föld élelmezési és éghajlati problémáit. MTI/EPA/PA/David Parry)
