Szeretné megtudni, mennyi ideig koronavírus-fertőzött?

A Zürichi Egyetemi Kórház kutatócsoportja kifejlesztett egy olyan eszközt, amellyel meg lehet jósolni, hogy a COVID-19 vírussal fertőzött betegek közül kiknél alakul ki a posztakut COVID-19 szindróma (PACS), más néven hosszúlefolyású COVID – olvasható a MedicalXPress oldalán. 

Nem sokkal a világjárvány kezdete után az orvosok arról számoltak be, hogy a koronavírus-fertőzésből felépülő betegek egy része még sokáig olyan tüneteket tapasztalt, mint a szaglás és/vagy ízlelés elvesztése, légzési nehézségek és az általuk „agyi ködként” leírt érzés. A világjárvány harmadik éve tart, sok betegnél ismeretlen okokból továbbra is előfordul a posztakut COVID-19 szindróma:

A hosszú lefolyású COVID egy olyan állapot, amikor az emberek a szokásosnál hosszabb ideig tapasztalják a COVID-19 tüneteit, miután megfertőződtek a SARS-CoV-2 vírussal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) véleménye szerint, ez előfordulhat akkor is, amikor a páciens nem igényelt kórházi ellátást. Ezek a hosszú távú hatások lehetnek fáradtság, légzési tünetek és neurológiai tünetek.

Ebben az új kísérletben a kutatók 175 olyan ember kórtörténetét vizsgálták meg, akik COVID-19 vírussal fertőzöttek voltak a vizsgálat során, és 40 olyan embert, aki nem. A vizsgálat körülbelül egy évig tartott. Ez idő alatt a súlyos fertőzésben szenvedők 82,2 százalékánál találtak szindrómára utaló jelt míg az enyhe fertőzésben szenvedő betegek mindössze 53,9 százalékánál tapasztalták a hosszú Covidot. Azt is megállapították, hogy a PACS-ban szenvedő betegek a fertőzésük során kevesebb IgM és IgG3 antitestet termeltek, mint az enyhébb fertőzésben szenvedők.

A fertőzött betegeknél, akiknél nem alakult ki PACS, a fertőzés kialakulásával együtt emelkedett az antitestek szintje.

A kutatók azt is megállapították, hogy más kockázati tényezők is szerepet játszottak – az asztmás és az idősebb betegeknél például nagyobb valószínűséggel alakult ki PACS. A kutatók ezeket a tényezőket kombinálva létrehoztak egy kockázati tényezőskálát, és azt további 395 COVID-19 betegen tesztelték. Megállapították, hogy a skála pontossága számos tényezőtől függően változott, de összességében a skálát hatékonynak találták annak előrejelzésére, hogy mely fertőzött betegeknél alakul ki PACS. A skála azonban csak a fertőzést követően alkalmazható az emberekre; ezért további munkára van szükség annak jobb megértéséhez, hogy miért alakul ki a betegeknél PACS, és hogy mely emberek vannak nagyobb kockázatnak kitéve, ha megfertőződnek.

(Kiemelt kép: Elektronmikroszkópos felvétel a SARS-CoV-2 vírusról, ami a Covid-19 fertőzést okozza. Fotó: Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet/AFP)