Szent Iván napja, a varázslatok éjszakája

A nappalok hosszának éves váltakozását a Föld forgástengelyének ferdesége okozza. Ha a forgástengelyünk merőleges lenne a Nap körüli keringésünk síkjára, minden nap egyforma hosszú lenne. Mivel azonban a forgástengely 23,5 fokkal elbillent, a Nap körüli keringés során hol az egyik, hol a másik féltekénket fordítjuk csillagunk felé. Szent Iván éjjelén a Föld forgástengelye pont a Nap irányába mutat, az északi féltekét ilyenkor éri a legtöbb napfény, a Nap ezen a napon áll legmagasabban egünkön.

Ez a nap június 21-ére vagy 22-ére esik, ami két-három nappal megelőzi a június 24-ei Iván napot. Az eltérés oka, hogy a Föld forgástengelye lassan változtatja térbeli helyzetét, így a legmagasabb napállás időpontja évente 24 percet eltolódik. Amikor Szent Iván éjjelének hagyománya kialakult, még június 24-ére esett a legrövidebb éjszaka.

Keresztelő Szent János napjának előestéje, a június 23-áról 24-re virradó éjszaka évszázadok óta a nyári napforduló ünnepe.

A legtöbb fény és a legkevesebb sötétség idejét, az év legrövidebb éjszakáját ősidők óta minden nép számon tartotta, virrasztással és tűzgyújtással ünnepelte.

Szentivánéj mágiákkal, apró csodákkal fűszerezett éjszaka. Ilyenkor bármi megtörténhet. Ehhez a kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János ünnepnapja, aki „égő és világító fáklya volt” a hagyomány szerint. A magyar nyelvben Szentivánéj néven rögzült a nyáreleji ünnep, melynek oka, hogy az Iván név a Jánosból alakult át – Joann-Jovan-Ivan –, ami feltehetőleg a bizánci kereszténység hatásának tulajdonítható.

A fény, az élet, a szerelem, a termékenység ünnepe

Még a huszadik században is a határban rakott nagy tűz mellett töltötte az éjszakát az egész falu, énekkel, szertartásos táncokkal ünnepelve az élet diadalát. Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. A legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek számít, kétségtelen tény azonban, hogy a ma is élő szokás a kereszténységet messze megelőző korokból ered. A nyári napforduló vagy nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát, amit aztán a hanyatlás féléves periódusa követ.

Amikor az ember még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta támogatni a sötétséggel vívott harcában.

A régi korok emberei a tüzet – gyakorlati haszna mellett – a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintették. Így már érthető, hogy a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte ezen az éjszakán. A nyári napforduló ünnepét egykor a jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották.

Népszokások

A néphit szerint hajnalban be kell gyűjteni a gyógynövényeket, amikor még harmatosak, ugyanis így sokkal erősebb a gyógyhatásuk. A kora reggel fogott szentjánosbogár is az egészségvarázslás része.

Aki Szent Iván napján pillangót fog, az év hátralévő részében számíthat Fortunára. A fehér lepke nagy szerencsét jelent, a sárga pénzt hoz, a tarka lepke boldog szerelmet. A szürke, barna vagy fekete pillangót hagyni kell, hadd szálljon, úgyis csak bajt hozna a házhoz.

Ha gyermekáldásra vágysz, vagy épp terhes vagy és szeretnéd, hogy szép gyermeked szülessen, szedj cseresznyét vagy almát, és este a tűz mellett edd meg. A tűzben megsütött más gyümölcsök gyógyító erővel bírnak, különösen torokfájás és hasgörcs ellen hatásosak - írja a

A Szent Iván-éji tűz minden maradványa amulettként szolgálhat a következő nyárig.

Tűzjóslás

A sámánok a láng erejével tartották távol a negatív hatásokat, melegével gyógyítottak, vagy ha kellett, hát az izzó parázs segítségével olvasztották meg a hideg szíveket, s forrasztották örökre egy párrá a szerelmeseket. A tűznek évezredekig jelentős szerepe volt az ember életében, természetes, hogy jövendölésre is használták.

- Ha a tűzbe dobott anyag lángra lobban, és nem fröcskölődik szét az egész tűzfelületre, az a dolgok jóra fordulását jelzi.

- Az egyetlen csomóban nagy lánggal, szikrák nélkül égő zsír vagy olaj azt jelzi, a szerelmesek valóban egymáshoz tartoznak, sokáig együtt maradnak.

- Ha nagy szikrát vet az olaj, és a szikrák a tűz fészkén túlra repülnek, akkor bizony elszállnak a lehetőségek, az események rosszabbra fordulnak. A szerelmesek hamarosan külön utakon járnak.

- Ha a tűzbe dobott anyag eloltja a lángot, akkor valaki (talán épp az, aki a tüzet rakta) megbetegszik.

- Ha virágkoszorút dobnak át a tűz felett a szerelmesek, és a másiknak sikerül elkapni, biztos a boldogság. Viszont ha a koszorú a tűzbe pottyan, hamarosan véget ér a románc, az ügyetlenkedőt elhagyja párja.

Sokfelé az a szokás, hogy az ünnepi tűzgyújtás ideje alatt összeszedik a ház körüli csontokat, rongyokat, egyéb szemetet, hogy a tűz nagy füsttel égjen. Így űzik el a szegénységet. A tűz után megmaradt üszökkel körbekerítik a kertet, hogy távol tartsák a háztól a rágcsálókat, és jó termést varázsoljanak.

Gyertya-jóslás

Akinek nincs módjában tábortüzet rakni, az néhány szál gyertya segítségével varázsolhat magának szerelmet, esetleg megtudhatja, mi vár rá a közeljövőben.

- Szerelmi varázsláshoz piros és fehér gyertyát kell használni, a fehérbe a saját, a pirosba a meghódítandó férfi nevét kell belekarcolni. Először a fehér gyertyát kell meggyújtani, majd ennek lángjával a pirosat. A két gyertyát egymás mellé téve kell elégetni.

- Ha hűtlen kedvesedet szeretnéd visszaszerezni, fehér gyertya mellé jobbról és balról két pirosat kell meggyújtani. Ha a fehér gyertyáról a jobb oldalon folyik le több viasz, sikerül visszaszerezni, ha a bal oldalon, kár várni rá, mert valaki mellett boldogabbnak érzi magát.

- A pénz- vagy egyéb javak megszerzéséhez zöld gyertyát kell gyújtani, amit egy tálca bal oldalára kell állítani. Azután gyújts egy fehér gyertyát, és állítsd a tálca jobb oldalára. A két gyertya elé helyezz egy-egy pénzérmét. A zöld gyertya lángját figyelve képzeld el, hogy az oda helyezett pénz megsokszorozódik, egyre több és több lesz, és hamarosan már nem kell garasoskodnod. Tizenöt perc múlva oltsd el előbb a fehér, majd a zöld gyertyát, és feküdj le aludni. Ha álmodban a gyertyát ismét meggyújtod, vágyad hamarosan teljesül. Ha nem álmodsz a gyertyákkal, akkor a következő teliholdkor meg kell ismételni a gyertyamágiát, hogy vágyad valóra váljon.

- Egészség-varázsláshoz kék gyertyát kell gyújtani, a karrier-tervek segítéséhez sárgát vagy arany színűt.

A Szent Iván-éji álmok különös jelentőséggel bírnak:

- Tüzet gyújtani: (szabadban) új szerelem ébredése; (kályhában, kandallóban) családalapítás, gyermek utáni vágy

- Megégetni magad: szerencse a szerelemben

- Tűzön járni: vezekelni kell egy korábbi bűn miatt

- Csók: adni is, kapni is rosszat jelent – fény derülhet a partner hűtlenségére, vagy feltűnik körülötte egy csábító

- Meztelenül látni magad: szeretnél eltitkolni valamit, de nem sikerül

- Szerelmeskedni: kellemes meglepetés ér

- Füst: hamar véget érő szerelmi kaland

- Bábaasszony, vajúdó nő: szerencse

- Boszorkányt látni: a családban vita, a szerelmesek között féltékenység támad

- Kútból inni: a legvadabb vágyak is valóra válhatnak