Szeged győzött, Magyarország nyert a szuperlézerrel
Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte az Extreme Light Infrastructure nevű lézerkutató központ létrehozására kiírt európai uniós pályázatot – jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök, és a tudományos központnak helyet adó város, Szeged polgármester, Botka László. A projekt magyar helyszíne a Szegedi Tudományegyetemen lesz
Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte az Extreme Light Infrastructure nevű lézerkutató központ létrehozására kiírt európai uniós pályázatot – jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök, és a tudományos központnak helyet adó város, Szeged polgármester, Botka László. A projekt magyar helyszíne a Szegedi Tudományegyetemen lesz
A várva várt pályázati eredménnyel kapcsolatban Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta, hogy a közel 100 milliárd forintos beruházással létrejövő lézeres központban a jelenlegi franciaországi, illetve a tengerentúlon épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménnyel számol.
A tudósok által szuperlézernek nevezett berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehetne előállítani, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok.
Vizsgálhatók lennének a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, így a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílna. Mindennek például a rákkutatásban lehet jelentősége.
A világ lézerkutatásásnak központja lehet Szegeden
A tudományos nagyberuházás összköltsége 500 millió euró, ennek 40 százaléka jut a szegedi fejlesztésekre. Ezt a kormány az unió strukturális alapjának forrásaiból, illetve részben az innovációs alapból fedezi – mondta bajnai Gordon miniszterelnök a döntés bejelentésének sajtótájékoztatóján.
A 2011 és 2015 között a Szegedi Tudományegyetem területeén megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően a csongrádi megyeszékhely lehet a világ lézerkutatásának egyik központja – közölte Bajnai Gordon.
Botka László (MSZP) szegedi polgármester hangsúlyozta, az unió első ízben döntött úgy, hogy egy tudományos nagyberuházását egy újonnan csatlakozott országban valósítja meg.
- Szeged győzött, Magyarország nyert – fogalmazott a politikus, majd hozzátette. A szegedi központ háromszáz kutatót és hatszáz főnyi kiszolgáló személyzetet foglalkoztat a későbbeiekben.
Mérföldkő, mint Szentgyörgyi Nobel díja
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora közölte, az egyetem készen áll a projekt elindítására, menedzselésére. A kutató központ létrehozása az intézmény történetében olyan mérföldkő, mint amilyen korábban Szent-Györgyi Albert Nobel-díja volt.
A 100 milliárdos projekt azzal is egyedülálló, hogy most először épül nagy, közös kutatóintézet az új EU- tagországokban. Hiszen a projekt nyertesei - Magyarország, Csehország és Románia - közösen nyerték el a jogot arra, hogy Prágában, Bukarestben és Szegeden létrehozzák az európai unió új lézeres kutatóközpontját
Egy kis tudomány
Mi fog megvalósulni? A beruházás három tudományos célt szolgál: az egyik az úgynevezett beamline rendszer előállítása. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Az ilyen attoszekundumos lézerek teljesítményének növelésével számtalan alkalmazás előtt nyílna meg az út az anyagtudománytól a biológiáig.
A harmadik cél egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat – mondta el az MTI-nek Szabó Gábor akadémikus, a kutatócsoport vezetője.
A tervek szerint a beamline Prágában, az attoszenkudumos központ Szegeden épülne meg, míg a 100 petawattos rendszerre vonatkozó fejlesztések mind a két helyszínen, egymással szoros együttműködésben, de más technológiai megoldást keresve valósulnának meg. Mindezekkel egy időben Bukarestben egy fotonukleáris kutató központ épülne, ahol a nagyteljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásait vizsgálnák.
„A megépülő berendezést a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagy energiájú fizikán keresztül a gyógyításig, elsősorban az onkológiai gyógyításig rengeteg mindenre lehet alkalmazni. Mivel a megcélzott intenzitás és teljesítménytartomány ma még előre láthatatlan effektusokat is produkálhat, újabb alkalmazások is lehetségesek.
A ma még nem prognosztizálható felfedezések között számos Nobel-díjas eredmény is születhet, amiben magyar tudósok is osztozhatnak” – állította a kutatócsoport vezetője.
