Egyre kevesebb a sorozatgyilkos

A sorozatgyilkos elnevezés Robert Ressler FBI ügynöktől származik, aki 1980 körül találta ki ezt a terminust – írja a raketa.hu. A mai terminológia szerint az számít sorozatgyilkosnak, aki kettő vagy több áldozat életét vette el, az esetek térben és időben elkülönülnek. Több elkövető is elkövetheti a sorozatos gyilkosságokat. A térbeli és időbeli elkülönülés azért fontos, mert ha egyazon helyen ölnek meg több embert, akkor azt tömeggyilkosságnak nevezzük. 

Miért „tűntek el” a sorozatgyilkosok?

A fenti definíció mentén adatbázist hoztak létre a sorozatgyilkosokról. A projekt  Radford Egyetem törvényszéki pszichológia tanára, Michael G. Aamodt vezetésével indult az 1990-es években, amikor azt a feladatot adta az osztályának, hogy mindenki készítsen egy profilt a sorozatgyilkosokról, beleértve a gyilkosságuk idővonalát, élettörténetét, alapvető demográfiai információkat és a bűneikkel kapcsolatos információkat. Az elkészült anyag sokáig parlagon hevert, majd évekkel később felkerült az osztály weboldalára. Végül az információk innen kerültek egy átfogó adatbázisba. Lényegében bárki bekerült az adatbázisba, aki két, időben elkülönülő esemény során megölt valakit. 

A legtöbb sorozatgyilkos az Egyesült Államokban él, 1900 óta 3613 ilyen elkövetőt ismerni. Ez a világ sorozatgyilkosainak 67 százaléka egy olyan ország esetén, ahol a világ lakosságának 4,35 százaléka él. A második helyen Anglia áll, amit Japán, Dél-Afrika, India és Kanada követ. Az adatok szerint az 1900-as évek kezdete óta a sorozatgyilkosok körülbelül 11 százaléka volt nő, a női sorozatgyilkosok aránya pedig az évek során csökkent a férfiakéhoz képest. Az 1930-as évek előtt a sorozatgyilkosok nagyjából harmada volt nő, ami 1980 óta körülbelül hat százalékra esett vissza. A női sorozatgyilkosok nagyobb valószínűséggel használtak mérget, és anyagi haszonszerzés céljából gyilkoltak elsődleges indítékként. Eközben a férfi sorozatgyilkosok nagyobb valószínűséggel gyilkoltak saját szórakozásukból, és inkább úgy, hogy lelőtték vagy megfojtották áldozataikat. A női sorozatgyilkosok áldozatai nagyobb valószínűséggel családtagok, szemben a férfi sorozatgyilkosokkal, akik inkább a családjukon kívül gyilkoltak.

Ami viszont a fentieknél is érdekesebb, az a sorozatgyilkosok száma: közel 770 sorozatgyilkos tevékenykedett az Egyesült Államokban az 1980-as években, és egy kicsit kevesebb, mint 670 az 1990-es években. Az új évszázad azonban nagyobb zuhanást hozott: a 2000-es években kevesebb mint 400, 2016 végéig pedig mindössze 100 ilyen eset ismert.

A jelenség oka összetett: a kriminalisztika fejlődése, elsősorban a DNS minták elemzése „veszélyesebb üzemmé” tette az elkövetők számára a többszöri gyilkolást. Joseph DeAngelót is távoli rokonoktól származó DNS minta buktatta le, évtizedekkel azután, hogy 12 nőt ölt meg 1976 és 1986 között.

Ezen kívül sok kutató a hosszabb börtönbüntetést és a feltételes szabadláb csökkentését is említi az okok közt. Ha az elkövetők tovább maradnak rács mögött az első gyilkosság után, akkor kisebb az esélye, hogy elérjék az FBI által meghatározott két gyilkosság említett kitételét. Ráadásul eltűntek a könnyű célpontok is: kevesebben stoppolnak, a gyerekeket autóval hozzák-visziik, vagyis a hetvenes és a nyolcvanas évek legtipikusabb áldozatai mára elérhetetlenekké váltak. Mások szerint a szexuális indíttatású gyilkosságok számának a csökkenése a könnyen hozzáférhető pornónak is köszönhető.

Akad azonban vélemény, ami szerint a sorozatgyilkos nem tűnt el – ezek azok az elkövetők mostanság, akik egy-egy lövöldözés során több emberrel is végeznek. Ezt azért gondolják így többen, mert az ilyen lövöldözők száma azonban épp az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. A legtöbb szakember azonban egyetért abban, hogy a két bűnözői profil nem egyezik ahhoz eléggé, hogy ez az állítás bizonyítható legyen, mivel nagyon más egy „tömeglövöldöző” és egy sorozatgyilkos jellemző motivációja.

Az adatbázis alapján az látható, hogy a gyilkosságok egy igen kicsiny részét követik és követték el egyáltalán sorozatgyilkosok – évente nagyjából 15 ezer gyilkosság történik az USA-ban, ebből talán 150 esetben volt sorozatgyilkos a tettes – összesen nagyjából 25-50 ilyen elkövetőről beszélhetünk. A mostani adatbázis szerint azonban ez a szám még ennél is jóval kevesebb, de a kriminológia korlátai miatt többen úgy vélik, hogy a valóság ennél több esetet jelenthet. Rendőri letartóztatás az USA-ban a gyilkossági esetek 60 százalékában történik, vagyis jó 40 százalékos esélye lehet egy elkövetőnek megúszni egy gyilkosságot – kérdés, hogy ezen megoldatlan esetek mögött mekkora arányban állhatnak sorozatgyilkosok.

A becslések szerint egyébként 1976 óta nagyjából kétezer sorozatgyilkos lehet az USA-ban szabadlábon.

(Kiemelt fotónk: Jeffrey L. Dahmer belép Jeffrey A. Wagner bíró tárgyalótermébe 1991. augusztus 06. EUGENE GARCIA / AFP POOL / AFP)