Rossz hír a flamingóknak: kiszáradt egy tó Törökországban

A klímaváltozás tehet róla. 

2021. október 28., 18:30

Szerző:

A klímaváltozás hatására bekövetkezett aszály miatt kiszáradt a törökországi Tuz-tó, mely számos madárfajnak, köztük hatalmas flamingókolóniáknak biztosított élőhelyet. Nyáron azonban Fahri Tunc természetfotós a megszokott látvány helyett fiókák és felnőtt madarak tetemeit látta a kiszáradt tó berepedezett fenekén.

„Mintegy ötezer fiatal flamingó volt. És mind elpusztultak, mert nincs víz. Hihetetlenül szörnyű látvány volt, kitörölhetetlen az emlékeim közül" – mondta Tunc, aki a Doga Dernegi török környezetvédelmi csoport helyi vezetője is.

Az 1664 négyzetkilométeres tó Törökország második legnagyobb tava, egész évben sok különböző madárfaj otthona.
A szakértők szerint a Tuz-tó egyrészt a klímaváltozás miatti aszály áldozata, mely súlyosan érintette a régiót, másrészt az elmúlt évtizedek káros mezőgazdasági gyakorlatának eredménye, mely kimerítette a földalatti vízraktárakat.

Több más tó hasonlóképpen száradt ki, vagy csökkent aggasztó méretűre Törökországban a kevés csapadék és a fenntarthatatlan öntözési gyakorlat miatt. Klímaszakértők figyelmeztetése szerint a mediterrán flóraterületet különösen fenyegeti a súlyos aszályok és az elsivatagosodás veszélye.

A törökországi Ege Egyetem műholdas felvételek alapján készített tanulmánya szerint a Tuz-tó vízszintje 2000 elején kezdett csökkenni, majd idén teljesen eltűnt a víz az intenzívebbé vált párolgás és a túl kevés eső miatt.

Az Anatólia középső területén lévő Konya-medence, ahol a Tuz-tó is megtalálható, egykor Törökország éléskamrája volt. A régió gazdálkodói a magas profittal kecsegtető, de vízigényes növények, például a kukorica, a cukorrépa és a lucerna termesztésébe fogtak, ami kiszárította a földalatti vízkészleteket. Több ezer engedély nélküli kutat fúrtak a területen, a tavat tápláló folyók pedig vagy kiszáradtak, vagy elterelték őket.

A talajvíz túlzott kihasználása miatt a régióban egyre gyakrabban alakultak ki víznyelők, amelyek tovább súlyosbították a vízhiányt.

(Kiemelt képünk: Rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) egy sós vízű tóban a ciprusi Lárnakában 2020. november 26-án. MTI/EPA/Katia Hrisztodulu)

A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is - mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára az MTI-nek annak kapcsán, hogy kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

A Severe Weather Europe hosszú távú előrejelzése szerint a La Niña-jelenségnek köszönhetően hidegebb tél vár idén Európára, mint amilyet az elmúlt években tapasztalhattunk. Az orosz-ukrán háború okozta energiaválsággal karöltve erre csak annyit mondhatunk: na, ez is jókor jött!

Idén nyáron a klímaváltozás ránk csapta az ajtót, és itt is maradt. Az évszázados aszály nemcsak azt mutatta meg, hogy mennyire sebezhető a Kárpát-medence, de azt is, hogyha nem cselekszünk azonnal, akkor az idei szárazság semmiségnek fog tűnni pár év múlva. Bár a minisztérium jelenleg 17 víztározó építését tervezi, kérdéses, hogy mire lesz ez elég. Vízügyi körképünket olvashatják.