Reszeltek a parmezánnak
Az olasz parmezántermelők az aszály miatt nagyon borúsan látják a jövőjüket, azt sem zárják ki, hogy veszélybe kerül az ikonikus olasz sajtféleség előállítása.
A Pó folyón a szokatlanul száraz telet és tavaszt követően a szokásosnál jóval alacsonyabb a vízszint. Ez egy sor más nehézség mellett romba dönteni látszik Olaszország – és a világ – gasztronómiájának egyik ikonikus (alap)terméke, az olasz konyha megkerülhetetlen védjegye a parmezán sajt gyártását – ami az olasz exportban is szabad szemmel is látható tételt képez. A csaknem teljesen elapadt folyóról készült sokkoló felvételek drámai támaszt nyújtanak a legsötétebb jövőképeknek is – írja a Napi.hu összeállítása.
A Pó folyót télen az Alpokban hulló hó, tavasszal pedig heves esőzések táplálják, amelyek gyakran pusztító áradásokhoz vezetnek. De 2022-ben a dolgok egészen másképp állnak. A szokatlanul száraz tél miatt kevés volt a hóolvadás, a tavaszi eső pedig csak szórványosan esett, ami több mint 70 éve a legnagyobb szárazsághoz vezetett Olaszország északi régióiban.
Az Európai Űrügynökség szerint ennek következtében a Pó vízszintje rekord alacsony. Ez pedig szinte megoldhatatlan problémát jelent milliók számára, akiknek megélhetése e folyótól függ.
Az Adriai-tenger felől érkező sósodás elkezdte a termények számára használhatatlan méreggé változtatni az édesvizét. A közelmúltban vett minták több mint 20 kilométerrel beljebb sós vizet mutatnak, és ahogy a folyó egyre lejjebb süllyed, a tenger tovább fogja tölteni az űrt.
Massimiliano Fazzini, az Olasz Környezetgeológiai Társaság Éghajlati Kockázatok Osztályának vezetője szerint a jelenlegi, december 1-jén kezdődött hidrológiai évben a Pó medencéjében egyes területeken 45-70 százalék körüli vízhiánnyal kell számolni. „Általában sosem vagyok pesszimista vagy riogató, de ezúttal megalapozottnak tűnnek a félelmek és baljós várakozások” – mondta Fazzini a CNN-nek.
Fazzini arra hivatkozott, hogy az átlagos hómennyiség a normál években mért 7,5 méterről idén 2,5 méterre csökkent, amihez az emelkedő hőmérséklet párosul, ami azt jelenti, hogy a tározók, amelyek egy aszályos évben hozzáférhetőek lennének, nem töltik fel a kapacitásukat. „A helyzet kritikus, és csak rosszabbodhat” – mondta.
A Parmigiano Reggiano előállítására szánt tejet termelő szarvasmarhák különleges étrenden élnek. Az előírások szerint a takarmányt többnyire helyben kell beszerezni, a takarmány legalább 50 százalékát a tejgazdaságnak kell megtermelni, és legalább 75 százalékát a termelési területen belül kell termeszteni.
„Az éghajlatváltozás azonban nagy aggodalomra ad okot számunkra. A vízhiány és a globális felmelegedés előrehalad, veszélybe sodorva a 310 tejüzemet és több mint 50 000 dolgozót magában foglaló ellátási láncunkat. Ha valami megváltoztatná az ökoszisztémánk egyensúlyát, ha eltűnnének az évezredek óta itt élő jó baktériumok, eltűnne az a kapcsolat a területtel, amely a Parmigiano Reggiano-t földrajzi jelzéssel ellátott termékké teszi”
– mondta korábban a Forbes-nak Nicola Bertinelli, a Parmigiano Reggiano Consortium elnöke, maga is sajtkészítő.
Mint arról korábban a 168 is beszámolt egyre aggasztóbb a helyzet a Pó völgyében: a hosszan tartó súlyos aszály miatt annyira elapadt a leghosszabb olasz folyó, a Pó vize, hogy már a sós tenger nyomul be a medrébe. Az aszály következtében elapadt folyó medre még jobban kiszárad a só miatt.
Az aszály a mezőgazdasági termelés 30 százalékát és az állattartás felét veszélyezteti a Pó-síkságon az ágazati szövetség szerint. Az elmúlt napok nem túl nagy esői csak a Pó mellékfolyóin eredményeztek némi javulást. A 652 kilométeres Pó mentén mindenütt a súlyos aszály fokozatát jelzik a mérőállomások. A lombardiai Cremonánál a folyó szintje 8,20 méterrel marad el a szezonális átlagtól.
(Kiemelt képünk: Eredeti parmezán sajt kérge. Fotó: GIUGLIO Gil / hemis.fr / Hemis via AFP)
