Példátlan sebességgel mutálódik a majomhimlő

A majomhimlő vírus (MPXV) az utóbbi időben sokkal gyorsabban mutálódott, mint ahogy azt a tudósok számításba vették, ami magyarázatot adhat a megbetegedések folyamatos robbanásszerű növekedésére a világ azon részein, ahol a vírus általában nem virágzik. A Nature Medicine című folyóiratban megjelent új kutatás szerint az MPXV a közelmúltban „felgyorsult evolúcióba” kezdett, olyan ütemben, amely néhány tudóst meglepett.

A portugáliai Doutor Ricardo Jorge Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatói vizsgálták meg a jelenlegi MPXV-törzs DNS-ét, amely a jelenlegi járvány mögött áll. A csapat kifejtette, hogy a jelenlegi törzs szoros rokonságban áll azzal a törzzsel, amely a 2018-19-es nigériai járvány kitöréséért felelős. Azóta azonban 50 mutáción ment keresztül. A mostani járvány során az emberről emberre történő átvitel révén még több mutáción ment keresztül, további 15 kisebb változatot és géntörlést felvéve.

Eddig legalább 4119 majomhimlős megbetegedést jelentettek, elsősorban Európában és Észak-Amerikában. Tekintettel arra, hogy a vírus általában nem terjed messze Nyugat- és Közép-Afrikán kívül.

Ahogy a neve is mutatja, a majomhimlő vírus szoros rokonságban áll a himlőt okozó vírusokkal (variola vírusok). A genetikai „utasítások”, amelyekkel ezek a vírusok másolatokat készítenek magukról, kettős szálú DNS formájában jelennek meg, akárcsak nálunk, más állatoknál és növényeknél. Ez azonban eltér más vírusoktól, például a koronavírusoktól, amelyek egyszálú RNS-t használnak.

A kis RNS-vírusok viszonylag gyorsan mutálódnak (ha a COVID-19 megtanított minket valamire az RNS-vírusokról, akkor az az, hogy nagyon zavaró sebességgel képesek variánsokat gyártani). Ezzel szemben a nagyobb DNS-vírusok viszonylag lassan mutálódnak, részben ezért is olyan váratlanok ezek a mostani eredmények.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)