Nem akarok sunyiskodni

- Nagynénje levélben kérte számon önt, mert szerinte politizálásával baloldali felmenőit tagadja meg. Oda a családi béke?
– Édesapám három éve nem áll szóba a húgával, nem politikai okokból. Azok az orgánumok, amelyek az írásnak teret adnak, semmivel sem különbek a szélsőjobbnál, amely húsz éve „apák és fiúk”-történetekkel szórakozik.
- Csupán hírt adtak egy nyílt levélről, amelyben nagynénje a lemondást javasolta önnek: „Sokkal jobb sors egy demokratikus párt leköszönt vezetőjének lenni, mint megbuktatott politikusának.”
– Ilyet magára adó demokratikus médium nem közöl. A szerzővel nem vagyok kapcsolatban, nem kívánok ezzel többet foglalkozni.
- Akkor magyarázza meg azt: miért tűnik úgy, hogy páros napokon hajlandó az együttműködésre, akár még Gyurcsánnyal is, aztán páratlan napokon visszakozik?
– Mindig is azt mondtam: az LMP konkrét ügyekben bárkivel hajlandó összefogni. Ahhoz, hogy az alkotmányosság helyreállítható legyen a 2014-es választás után, kétharmados többség kell. Ami nem feltételez mély, ideológiai szövetséget, a résztvevők csak annyit akarnak: legyen Magyarország újra alkotmányos demokrácia. Amire eddig a párt és én is határozott nemet mondtunk, az a választási együttműködés. Ami nem jelent egyet a parlamentáris együttműködéssel.
- Lehet úgy parlamentáris együttműködés, ha előtte nincs választási összefogás? Az egyfordulós választási rendszer miatt sokan mondják, hogy az ellenzék felaprózza erejét, ha nem egységesen áll ki a Fidesszel szemben, nem egyezkedik előre.
– Akik ezt a véleményt képviselik, azok a Jobbik nélküli kormányváltás esélyét csökkentik.
- Miért is?
– Mert a Fideszt úgy leváltani, hogy a Jobbik ne jusson kormányzati hatalomhoz, nem akkor lehet, ha a baloldali–liberális választókért megvív az MSZP és az LMP. Mialatt mi elcsatázgatunk, Orbán hátradől, és rendel egy kávét. Jobbik nélküli kormányváltás akkor lesz, ha az a bő félmillió Fidesz-szavazó, aki vélhetően a barikád másik oldaláról ment oda, rávágja Orbánékra az ajtót, és alternatívát lát egy demokratikus pártban. A Fidesz–Jobbikon kívüli világ nem lehet egyarculatú, hisz igen különböző választói csoportokat kell megnyerni, amelyeknek nagyon vegyes a véleményük az elmúlt húsz évről.
- Vagyis az LMP szerint a megszerzendő, de nem szocialista vagy gyurcsányista választókat elidegeníti magától, ha túl közel kerül az MSZP-hez vagy a DK-hoz.
– Igen. Ha „egy a tábor, egy a zászló”-elv érvényesül a Fidesz–Jobbik-téren kívül, akkor a kiábrándult szavazók közül sokan otthon maradnak, vagy nem fognak ide ikszelni.
- Most ezt mondja, jelenleg minden párt építi a saját identitását. De lesz egy következő fázis, már világos erőviszonyokkal az ellenzéki oldalon, amikor koncentrálni kell az erőket.
– Akik ezzel házalnak, nemcsak a Jobbik nélküli kormányváltás esélyét csökkentik, de az LMP sorsát is kockára teszik. Ez a párt a populista és a technokrata alakzatok között önálló, ökopolitikai pólusképző erő kíván lenni.
- Az LMP mintha szűz lányt játszana a bordélyházban. Végül az önök szempontjából rossz és rosszabb között lesz muszáj választani. Különben megeshet, hatalmon tartják a Fideszt.
– Hitbéli kérdésekkel nem áll módomban vitatkozni.
- Ez pragmatikus kérdés.
– Inkább hatalmi. Akik eddig úgy fociztak a pályán, hogy egy történelmi félreértés folytán baloldalinak keresztelt sarokban nincs versenytárs, azok számára nehezen emészthető, hogy most lett. E meccs célja nem Orbán legyőzése, hanem az LMP kiiktatása. A magyar politika mindig a kisebbik rosszról szólt. ’90 óta az egyik tábor ugyan tisztában volt azzal, hogy az általa választott kormány korrupt, gazdaságpolitikailag sikertelen, de úgy gondolta, az elődök bűnei igazolást adnak. A mindenkori ellenzék pedig úgy volt vele: ne foglalkozzunk a múlttal, mert akik kormányon vannak, oly mértékben veszélyeztetik a demokráciát, hogy itt az ideje az összefogásnak. Az LMP azért jött létre, hogy ezt a kétosztatú rendszert megtörje. Számunkra nem opció az, hogy beálljunk a játékba – függetlenül attól, hogy Orbán milyen valóban komoly rombolást visz végbe.
- Függetlenül attól?
– Az, hogy Orbán így tudta centralizálni a pártját, hogy nem működnek a fékek és ellensúlyok, egy szélsőjobboldali párt pedig combos eredménnyel parlamentbe jutott, nem független attól, ami az elmúlt nyolc, illetve húsz évben történt.
- Kongresszusra készülnek. A hírek szerint a bázisdemokratikus működéstől távolodva társelnököket választanak.
– Van a kongresszus előtt olyan javaslat, amelyik centralizált irányítás felé mozdítaná el a pártot. Ezzel nem értek egyet, választmányunk és az Országos Politikai Tanács sem támogatta, de ettől még a kongresszuson bármi lehet. Annak szükségességét viszont én is látom, hogy a választmányon belül legyenek tisztségviselők, akik gyors döntéshozatalra képesek. Az elmúlt hetekben, a tüntetések szervezésekor ez már így történt.
- Az is hallható, hogy az LMP több tagja önnel ellentétben hajlandó lenne nyitni az MSZP felé, újragondolni egy választási együttműködés lehetőségét.
– Nem vagyok jós. Abból tudok kiindulni, hogy novemberben az Országos Politikai Tanács ellenszavazat nélkül azt támogatta, hogy az LMP 2014-ben önálló pólusképző erő legyen. Erre számítok a kongresszuson is.
- Mit lép, ha mégis alulmarad az álláspontjával?
– Nem számolok ezzel, de az elmúlt húsz évben is jól megvoltam pártpolitika nélkül.
- Vagyis?
– Van stabil egzisztenciám. Nem az a célom, hogy parlamenti képviselő legyek, vagy kormányzati pozícióhoz, Audihoz jussak, jogosítványom sincs. Addig politizálok, amíg azt az irányt tudom képviselni, amely a sajátom.
- Különben lemond a frakcióvezetésről, visszaadja a mandátumát?
– Nem akarok sunyiskodni, kitérni a válasz elől, de többszörösen hipotetikus a felvetés. Ha lenne az asztalon a szorosabb együttműködésről szóló javaslat, érezhető többséggel, akkor volna kész forgatókönyvem. Ilyen javaslatról viszont nem tudok.
- Nyilatkozta, 2014 tavaszán késő lesz elkezdeni kidolgozni az alkotmányosság alapjait. A szerveződő ellenzéki kerekasztal lehet ennek fóruma?
– Egyelőre kevés róla az információ. És szkeptikus vagyok, hogy az LMP-nek mint parlamenti pártnak Schmuck Andorral és az SZDSZ-emlékzenekarral kell-e tárgyalnia az alkotmányosságról.
- Lehet, hogy 2015-ben az LMP is emlékzenekar lesz.
– Nem gondolom. Egy biztos, az alkotmányossággal kapcsolatban a parlamenti ellenzékben egymáshoz közel álló álláspontot az MSZP és az LMP képvisel. Ezért mondtam, hogy első lépésben nekünk kell egyeztetni.
- A DK-t miért nem sorolja ide?
– A választóktól az MSZP és mi kaptunk bizalmat, e két párt rendelkezik frakcióval.
- Pár hónap múlva a DK-nak is lesz.
– Térjünk rá vissza akkor.
- Bajnai dolgozata mint alapvetés?
– Mindenképp javára írandó, hogy nem sematikusan látja az ellenzéki térfelet, nem vádolható azzal, hogy olajfamagvakat árult volna.
- Az LMP fel tudna sorakozni mögé?
– Nem látok erre lehetőséget. Noha személyesen tisztelem őt, és hasznosnak tartom azt a szerepvállalást, amelyet volt miniszterelnökként teljesít, de mindaz, amit fejlesztési miniszterként képviselt, az antitézise az LMP elképzeléseinek.
- Van olyan múlttal rendelkező politikus, aki mögé a párt odaállna?
– Nem tudom, kell-e.
- Egy idő után nyilván.
– Elmondtam: a párt önálló pólusképző erő kíván lenni.
- És Schiffer András lesz a kormányfőjelölt?
– Messze nem tartunk itt.