Nedves, meleg: bekövetkezik a „dunszt-hatás”
A hőszigetelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A nem megfelelően, vagy egyáltalán nem szigetelt házak nemcsak hogy nem biztosítanak megfelelő hőérzetet lakóinak, de se pénztárcájuka, se egészségüket nem kímélik.
Az első és talán legfontosabb dolog a hőszigetelés hiányának egészségre káros hatása. A nem megfelelő szigetelésnek köszönhetően úgy érezhetjük, hogy falainkból és a padlóból csak úgy árad a hideg – és ez így is van! Akármennyire is igyekszünk felfűteni a lakást, a hideg térelválasztókkal nem vehetjük fel a versenyt. A megbetegedések másik lehetséges okozója a pára. A rossz hőszigetelésnek köszönhetően pára csapódik le, ami nedvességet eredményez. A nedves környezet pedig kiváló táptalajt biztosít a penészgombák kialakulásához és elszaporodásához. Mindez elősegítheti, vagy akár súlyosbíthatja is a különböző légúti megbetegedéseket, allergiát.
A penészgomba nem csak egészségkárosító hatással rendelkezik, hanem esztétikailag sem illik egy ápolt, rendezett otthonhoz. Ha a baj már bekövetkezett, bizony mélyen bele kell nyúlnunk a pénztárcánkba. Ezért is kell a megelőzésre minél nagyobb hangsúlyt fektetnünk.
A penészesedés akkor kezdődik, amikor legalább 72 órán keresztül, tartósan 75% felett marad a nedvességtartalom. A penész spórák észrevétlenül terjednek a levegőben ezzel károsítva az emberi szervezetet. Tünetei a kellemetlen, fülledt levegő, a dohos szag. Ezt követi a már szemmel is látható telepes elterjedés, ami azon túl, hogy bosszantó látvány, még légzőszervi betegségeket is előidéz.
Tudni kell, hogy a helyiségek páratartalmának kb. 3 %-a távozik a falakon át, míg a 97 % a szellőztetés és a nyílászárók résein kialakuló un. filtráció révén távozik. Ha elmarad a szellőztetés, akkor a falakon átjutó pára nem engedi meg a normál klíma kialakulását, és bekövetkezik a „dunszt-hatás”.
A technológiai fejlődés következtében a mai ablakok tökéletes légzárásúak. Ez viszont magával vonja a természetes szellőztetés problémáját, hiszen ha a lakásokban keletkező nagy mennyiségű pára nem tud hol távozni, akkor sajnos a falakra csapódik le.
A „normál klíma” +20oC és kb. 55%-os relatív páratartalom. Jól szellőzöttnek tekinthető az olyan helyiség, ahol óránként 1-2-szeres a légcsere. Megfelelő hőmérsékletű felület alatt azt kell érteni, hogy az adott helyiség léghőmérsékleténél 2-3 oC-al nagyobb mértékben nem tér el a padló, mennyezet, vagy a falak felületi hőmérséklete. Ez az állapot jól hőszigetelt épületek esetében megfelelő fűtéssel, rossz hőszigetelő képességű szerkezetek esetén túlfűtéssel biztosítható.
A légcsere kérdése tehát a nyílászárók, a falazat és a hőszigetelés együttes problémája, mégis leginkább a nyílászárókkal lehet megoldani. A hőszigetelés célja nyilván az energia felhasználás minimalizálása, hiszen az energiakészletünk nem végtelen.
Az új építésű házaknál sok esetben a hiba forrásai az igen gyenge minőségű szigetelők elhelyezése, illetve az előírások figyelmen kívül hagyása, a kispórolt a szellőztetők.
Emellett emberi gondatlanságból is megindulhat a penészesedés, hiszen költségmegtakarítás címen vagy betömjük a résszellőzőket, vagy ami talán még ennél is rosszabb, hogy nem is veszünk ilyet. Utóbbi esetében esély sincs a megelőzésre.
Sok más kellemetlen hatással kell még számolnunk, amennyiben nem figyelünk oda a megfelelő hőszigetelésre. Lakásunk nem fog megfelelni sem az Európai Unió, sem pedig a lakáspiac jogos és reális elvárásainak sem, így értéke a töredékére csökkenhet.
A NIKECELL Kft által előállított és forgalmazott dryvit rendszer, mára olyan hőszigetelőanyag-, szín-, struktúra- és vakolóanyag-választékkal áll rendelkezésre, mellyel a legkényesebb igények is kielégíthetőek.
