Most éppen a műszaki diploma a nyerő
Sok frissen érettségizett fiatal kapta kézhez nagy örömmel az értesítést arról, hogy felvették az áhított egyetemre vagy főiskolába. A mérce a jelek szerint az idén nem volt olyan magasra téve, mint korábban: a jelentkezők csaknem kilencven százaléka bejutott valamilyen intézménybe. A kérdés az, valóban szükség van-e ennyi diplomásra, a végzés után el tudnak-e megfelelően helyezkedni.
A válasz nem egyszerű, elsősorban a választott szakmától és a lakhelytől függ. A legnagyobb ellentmondás abban van, hogy a slágerszakokra - mint például a nemzetközi kapcsolatok, kommunikáció, marketing, gazdaságtan stb. - a legnehezebb bejutni, pedig az ott végzetteknek az elhelyezkedés is a legnehezebb. Hiába keresik a cégek a műszaki szakembereket, az idén az ilyen képzést kínáló karokra gyakorlatilag akadálytalanul be lehetett jutni.
Intő példa lehetne pedig a boldog felvetteknek, hogy a statisztikák szerint a felsőfokú diplomával rendelkező pályakezdők csaknem harminc százaléka a munkanélküliek táborát gyarapítja. Emellett egyre többen választják azt a megoldást, hogy miután végzettségükkel nem sokra mennek, tovább tanulnak és egy második diplomát is szereznek. Míg húsz évvel ezelőtt a diplomások átlagos életkora a munkába álláskor 22-23 év volt, ma három évvel több.
Ezzel együtt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint megéri felsőfokú tanulmányokat folytatni, és az egyetemi diplomát kifejezetten díjazza az álláspiac. A versenyszférában majdnem ötször annyit keres egy egyetemi diplomás, mint egy nyolc osztályt végzett munkavállaló. Tavaly átlagosan 8-12 százalékkal nőttek a műszaki diplomások alapbérei a korábbi évhez képest; egy átlagos mérnökfizetés 179 ezer és 386 ezer forint között alakul. Különösen jó helyzetben vannak az informatikusok, akik három-négy év alatt érnek el akkora bérnövekedést, mint a mérnökök 10-15 év alatt.
Évek óta nem csökken ugyanakkor a régiók és a nemek közötti fizetéskülönbség; a nők akár ötödével is kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Ötven éves kor után mind a férfiak, mind pedig a nők jövedelme jelentősen apad, ez részben a speciális tudás hiányával magyarázható. Az Észak- és Dél-Alföld alkalmazottai vihetik haza a legkevesebbet, hozzájuk képest a Közép-Magyarországon élők akár másfélszer magasabb bért kapnak.
