Mit mondanak a hangok a kutyáknak?

Az emberek és a kutyák hasonlóan dolgozzák fel a hangokban rejlő érzelmeket.

2014. március 16., 15:49

Egy funkcionális mágnesen rezonancián alapuló képalkotó eljárással hasonlították össze magyar kutatók az ember és a kutya agyának működését – jelentette ki Andics Attila agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa az M1 Ma reggel című műsorában.

Hozzátette: komoly kihívást jelentette a kutyáknak a vizsgálat, hiszen nyolc percen át mozdulatlannak kellett lenniük egy hatalmas mágneses csőben. Ha akár három millimétert elmozdult a kutya feje, azonnal abba kellett hagyniuk a vizsgálatot, és elölről kellett kezdeni. A sikert az úgynevezett modell-rivális technika alkalmazásával érték el: egy „tapasztalt” kutyát a vizsgálóasztalra helyeztek, és egy „kevésbé tapasztalt” kutya az asztal mellől figyelte, mi történik. Így megtanulta, a feladat az, hogy mozdulatlanul feküdjön, és ezért jár a jutalomfalat – mesélte a szakember, aki szerint egy idő után a kutyák tolongtak, hogy végrehajtsák a feladatot, és övék legyen a jutalomfalat – adta hírül a Híradó.hu.

Néhány éve tudjuk, hogy az emberek különlegesen érzékenyek a fajtárshangokra. Ha az ember embertársa hangját hallja, van a hallókéregben egy terület, mely érzékenyebb, erősebben reagál. A kutyáknál ugyancsak van egy ilyen terület, ami önmagában nem lenne meglepő, ám – mint kiderült – a kutyánál és az embernél ugyanazon a helyen található ez a terület – magyarázta az agykutató, aki szerint ez arra utal, hogy a kutya és az ember legutóbbi közös ősében ugyancsak jelen volt ez az agyi funkció. Ez az ős százmillió évvel ezelőtt élt.

A másik fontos megállapítás a kutatásnak az, hogy az emberek és a kutyák hasonlóan dolgozzák fel a hangokban rejlő érzelmeket. Ugyanaz az terület reagál a kutyánál és az embernél, amikor pozitív, vagy negatív hangot hall – magyarázta.

A fajtárshangokra való érzékenység fontos előzménye annak, hogy megjelenhettek a nyelvi képességek, megjelenhetett a nyelv. Most, hogy azt látjuk, hasonló agyi mechanizmusok működnek a kutyában is, és a nyelv feldolgozásával kapcsolatosak, vizsgálható, mennyit ért meg a kutya az emberi beszédből, és ebből az agy mit mutat – mondta Andics Attila.

Szólt arról is: világszerte nagy érdeklődés kísérte a kutatásukat, az elmúlt napokban a többi közt a BBC is beszámolt róla.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.