Megszázszorozódott a hőhullámok veszélye

Eddig minden harmadik évszázadban volt olyan tragikus hőhullám, mint mostanában háromévente a brit meteorológiai hivatal elemzése szerint. 

2022. május 19., 11:53

Szerző:

Az Indiában és Pakisztánban rekordot döntő hőhullámok százszor valószínűbbé váltak a klímaváltozás miatt – figyelmeztet a The Guardian által ismertetett új tanulmány. A tudósok szerint az eddig három évszázadonként előforduló, perzselő hőség mostantól háromévente jelentkezhet.

India északnyugati részén és Pakisztánban jelenleg óriási a hőség, az indiai fővárosban, Újdelhiben vasárnap 49 Celsius fok fölötti rekordhőmérsékletet mértek, Pakisztánban pedig 51 Celsius fokos csúcshőmérséklet volt. Az szélsőséges hőség, és annak következményei, a terméscsökkenés, a víz- és áramkimaradások milliókat érintenek.

A kutatók szerint ez újabb bizonyíték a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események kapcsolatára. Jól mutatja, hogy a klímaváltozásnak már most is, amikor az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal lett magasabb, súlyos hatása van szerte a világon.

A brit meteorológiai hivatal elemzése a 2010 áprilisában és májusában Északnyugat-Indiában és Pakisztánban tapasztalt rekordhőmérsékleteket vizsgálta. A jelenleg ott tapasztalható hőség az előrejelzés szerint akár újabb rekordot is hozhat.
A tudósok 14 számítógépes modell segítségével két forgatókönyvváltozatot dolgoztak ki: az egyik a globális felmelegedés világa, a másik pedig egy olyan világ, amelyet nem érintett az emberi tevékenység miatti felmelegedés. A kutatásból kiderült, hogy a 2010-es hőhullám bekövetkezése százszor valószínűbb a mi melegebb világunkban. Az elemzés szerint az ilyen szélsőséges hőhullámok az évszázad végére szinte minden évben előfordulnak majd, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás csökken.

Nikos Christidis, a meteorológiai hivatal munkatársa rámutatott: a hőhullámok a monszun előtti, áprilisi és májusi időszakban korábban is jellemzőek voltak a térségben, de a tanulmány kimutatta, hogy a klímaváltozás fokozza a hőhullámok intenzitását.

A meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a térségben egyes helyeken a héten vagy a hétvégén már elérheti a hőmérséklet az 50 Celsius fokot, és a hőség éjszakára sem nagyon csillapodik.

A The Guardian cikke szerint egy másik, szerdán publikált tanulmány arról értekezett, hogy a 2019-es Hagibis tájfun idején Japánban pusztító szélsőséges esőzések 67 százalékkal váltak valószínűbbé a globális felmelegedés miatt, és az ember okozta éghajlatváltozás 4 milliárd dollárral növelte a viharkárokat. További, közelmúltban publikált elemzések szerint a Dél-Afrikában és Európában pusztító árvizeket, az észak-amerikai hőhullámokat és a délkelet-afrikai viharokat is felerősítette a klímaváltozás.

Friederike Otto, a londoni Imperial College munkatársa és a World Weather Attribution csoport vezetője kiemelte:

„Ha a világ nem csökkenti drasztikusan az olaj-, gáz- és szénfelhasználást, akkor az ember által okozott klímaváltozás még súlyosabb következményekkel jár majd”.

Az ENSZ szerdán közzétett jelentése szerint 2021-ben új rekordokat döntöttek a klímaválság kritikus globális mutatói. António Guterres, az ENSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség nem tudta kezelni az éghajlatváltozást.

„A fosszilis tüzelőanyagok zsákutcát jelentenek – környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt”

– hangsúlyozta.

(Kiemelt képünk illusztráció. A rendkívüli hőség és az alacsony vízszint következében teljesen kiszáradt a Var folyó medre a dél-franciaországi Carrosban 2021. augusztus 11-én. MTI/EPA/Sebastien Nogier)

Afrikai kutatók visszatértek a régi módszerhez: kikísérletezték a káros anyagok nélküli pisitrágyát, ami harmincszoros termésnövekedét hozott. Bármennyire idegenkedünk is tőle, a vizelet műtrágyaként való hasznosítása kézenfekvő és hasznos, mert tele van jó tápanyagokkal, amelyek elősegítik a növények növekedését.

A rákmegbetegedések 10 százalékát a környezetszennyezés okozza Európában - hívta fel a figyelmet kedden közzétett jelentésében a koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), hangsúlyozva, hogy az esetek legtöbbje megelőzhető lenne.

A kánikulában a folyadékpótlásnál a sóbevitelre is fontos figyelni, olyan vizet érdemes fogyasztani, amelynek nátriumtartalma legalább 50 milligramm literenként, mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szaktanácsadója kedden az M1 aktuális csatornán.