Ha eddig azt gondolta, hogy Magyarország vízben bővelkedő ország, súlyosan tévedett

„Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország.”

2023. augusztus 29., 11:16

Szerző:

Az augusztusi kánikulát megelőző heves csapadék- és zivatareseményei próbára tették az országot: sok helyen villámárvizek alakultak ki, leállt a vasúti közlekedés, csak Budapesten 4100 bejelentés érkezett a BM Országos Katasztrófavédelemhez, Kékestetőn 2023-ban már 800 mm-t meghaladó csapadék hullott az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint, valamint augusztus 4-éről 5-ére éjszaka Budapest Ferihegy térségében megdőlt az országos széllökési rekord (129,6 km/h). Egyebek mellett ezt fogalmazza meg rövid szerkesztőségi közleményében a Másfélfok.hu.

A sok csapadékból tartalékolni is kellene

Az elmúlt 120 évben az éves csapadék összmennyisége szignifikánsan nem változott hazánkban, de annak tér- és időbeli eloszlása a szélsőségek irányába tolódik el, a heves esőzések miatt lezúduló nagycsapadék pedig nem tud hatékonyan beszivárogni a talajba.

„Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország. A jelenlegi vízrendezési gyakorlat is hozzájárul ahhoz, hogy óriási mennyiségű vizet veszítünk, azaz szárazodik az ország. Az éghajlatváltozás szélsőségeire úgy tudunk felkészülni, ha a víz visszatartását tesszük vízgazdálkodásunk prioritásává és ehhez alakítjuk a területhasználatot is.”

– fogalmazott korábbi cikkében Kajner Péter, a WWF Magyarország szakértője, közgazdász, humánökológus – idézi a Másfélfok.

„A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is. A Pálfai-féle aszályindex alapján 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37%-a volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk.

A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett, jellemzően itt a legkevesebb az aszálymentes évek száma. A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg 20 évente átlagosan csupán 1-2 év, de ez jelentősen megnövekedhet (akár 8 fölé) az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül, ugyanakkor egyes területeken csökkenhet is az évszázad végére, ha azonnali kibocsátás-csökkentésbe kezdünk.” – mondta Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

Kulcsfontosságú volna az aszálynak és szárazságnak kitett területeken a többletvíz megtartása. Olyan összetett, integrált rendszerek kiépítése, melyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek. Városaink különösen kitettek a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadéknak a sok mesterséges vízzáró és burkolt felület miatt, ami kedvez a villámárvizeknek és elöntéseknek. A kék-zöld infrastruktúra alkalmazása segíthet ennek a mérséklésében, hozzájárul fizikai és mentális egészségünkhöz is,

azonban bizonyos szint után nincs megfelelő alkalmazkodási lehetőség. Ezért a klímaváltozás mérséklése és a kibocsátások radikális csökkentése elkerülhetetlen, ha biztonságosabb éghajlati jövőképet szeretnénk biztosítani magunknak 

– foglalják össze végezetül.

(Kiemelt képünk illusztráció. MTI Fotó: H. Szabó Sándor)

Tudja mi a tripofóbia? A lyukaktól, lyukacsos felületektől való félelem. Egyes megállapítások szerint ez a fóbia az interneten terjed, más álláspont szerint az internet csak felszínre hozta ezt az ősi, mélyen gyökerező félelmet.