Magyar kutatók sikere a CERN-ben
Hogy lehulljon a lepel a modern fizika egyik legnagyobb rejtélyéről, magyar kutatók részvételével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, más néven CERN, antianyaggyárat épített. Itt kísérletek során azt szeretnék megtudni, van-e olyan különbség a részecskék és az antirészecskék között, amely megmagyarázhatja ezt a furcsa aszimmetriát - írja a hirado.hu.
A CERN egyebek mellett gyorsítóiról ismert, de létezik egy gyűrű, amely nem gyorsítja, hanem, lassítja a részecskéket. Barna Dániel fizikus az M1 –Minden tudás című műsorában kifejtette, a készülék ugyanúgy működik, mint a gyorsítógyűrű csak fordított irányban. Nagyobb energián lövik bele a részecskéket, és amikor kilövi őket, akkor kisebb az energiájuk, jelen esetben az antiprotonoké.
Szavai szerint minderre azért van szükség, mert az antiprotonok nincsenek jelen körülöttünk, és míg protonokat nagyon könnyű szerezni hidrogénből, addig antiprotonokat gyártani kell. Ehhez nagy energiájú protonnyalábot lőnek rá a fém céltárgyra, ott keletkeznek antiprotonok.
Hogyha az anyag és az antianyag teljesen egyenértékű, akkor ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, még a tömegüknek is megegyezőnek kell lenni. Kicsi a valószínűsége, hogy a proton és a létrehozott antiproton tömege különbözzön. A mérések eddig a standard modellt igazolták. De mi történik akkor, ha az antianyag anyaggal találkozik?
Horváth Dezső fizikus hozzátette, ebben az esetben mint anyag, megsemmisül, rengeteg részecske repül szét sugárzás formájában.
A proton, vagyis a hidrogénatom tömege már régóta ismert. A kettőt összehasonlítva próbálnak a kutatók választ adni arra a kérdésre, van-e különbség az anyag és az antianyag tömege között.
Az antianyaggyárban működő kísérletek egyike az ASACUSA együttműködés, ebben főként japán, magyar, osztrák és olasz kutatók vesznek részt. Égisze alatt most valóságos áttörést értek el az antiproton tömegének meghatározásában új, innovatív hűtési technika alkalmazásával.
A kísérlet következő lépése a mozgási bizonytalanság további csökkentése lesz. Ebben komoly szerep jut az antianyaggyárban most épülő ELENA antiproton-tárológyűrűnek is.
Az új berendezéssel még pontosabb eredményekhez juthatnak a kutatók. Arra a kérdésre azonban, hogy akkor hová is tűnt a világegyetemből az antianyag, valószínűleg még jó ideig nem kapunk választ.
