Kozmikus golyózáporban élünk
Az év elején Oroszország felett felrobbant meteor nyomatékosan jelezte, hogy földközeli égitestek nem csupán légből kapott problémának számítanak. Idén felfedezték a tízezredik földközeli kisbolygót, de a potenciálisan veszélyes égitestek zömét még mindig nem ismerjük.
2012-ben 22, idén 20 kisbolygó repült el a Föld mellett, a Holdnál kisebb távolságban. Legalábbis ennyiről tudunk, mert a csillagászok becslései szerint valójában tízszer ennyi járt a közelünkben, de a veszélyes látogatók 90%-a észrevétlenül továbbállt. Február 15-én azonban egy 17–20 méteres darab eltalálta a Földet, és komoly károkat okozott, írja az
Origo.A csillagászok előre kiszámították, hogy 2013. február 15-én este egy apró kisbolygó, a 45 méteres 2012 DA14 repül el veszélytelen távolságban a Föld mellett. Így is történt, arra azonban senki sem számított, hogy ugyanaznap hajnalban az emberi javakban minden idők legsúlyosabb pusztítását okozó meteor robban fel Szibéria fölött. Ezernél több ember sebesült meg és sok ezer épületben keletkeztek károk. A robbanásnak nemcsak a híre, hanem a döreje és a füstje is a szó szoros értelmében bejárta a Földet.
Az 1908-as Tunguz-esemény óta nem érte akkora kozmikus találat a Földet, mint február közepén Cseljabinszk környékét. A februári meteorhullás minden idők legrészletesebben dokumentált hasonló eseménye volt. Sajtóhírek szerint azért, mert arrafelé a közbiztonság kívánnivalókat hagy maga után. Az értékesebb autókban folyamatosan működik a műszerfalra szerelt kamera, hogy az esetleges incidenseket dokumentálni lehessen. Ha pedig nagyritkán tűzgömb villan fel a nappali égen, akkor a felvételek alapján a tudósok könnyebben rekonstruálják a pályáját.
A cseljabinszki eset világossá tette, hogy a veszély valós, civilizációnkat valóban fenyegetik az úgynevezett földközeli égitestek, újabban elterjedt rövidítésükkel a NEO-k (Near-Earth Objects).
