„És akkor a klímaváltozás ránk törte az ajtót”

A Művészetek Völgyében, a Pest-Buda udvarban stílszerűen tikkasztó hőségben klímakutatók és növényvédelmi szakemberek beszélgettek arról, hogyan lehetne csökkenteni a klímaváltozás hatásait Budapesten és az országban egyaránt.

Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőmérnöke rögtön egy meglepő tényt közölt: a második világháború óta Budapest erdőterülete megduplázódott.

„Ezek az erdők nem majd a jövőben segíteni, ezek a fák, erdők már most segítenek nekünk”

– magyarázza Lomniczi, aki szerint a fás és egy lebetonozott terület között akár 40 fok különbség is lehet.

„Feltaláltuk az árnyékot, igen, a mai korban újra fel kell találni az árnyékot – hiszen ez nem magától értendő és nem is állandó”.

Ugyanakkor a klímaváltozással változnak az erdők, eltűnnek a bükkösök. A budapesti példánál maradva, a Normafa bükkjei is eltűnnek, ez a terület erdős sztyeppévé válik 2050-re – folytatta Lomniczi. Mindezközben a fővárosi erdős területek egyre nagyobb tömegeket vonzanak.

Ránk törte az ajtót a klímaváltozás

A klímaváltozás ránk törte az ajtót, most már a saját bőrünkön érezzük, bár korábban is voltak aszályos időszakok, a mostaniak gyakorisága és ritmusa sem hétköznapi – folytatja Orlóci László, egyetemi docens, a Füvészkert igazgatója.

Hozzátette: a növénytakaró nagysága mérhető, de annak hatékonysága sokkal bonyolultabb kérdés. Miközben kiszorulnak például a bükk, új, szárazságtűrő növények jelennek meg, így a növények teljesítőképessége is csökken.

Mi is sokat tehetünk a saját környezetünkért

Illyés Zsuzsanna, a Magyar Agrártudományi Egyetem docense szerint településeink döntő többsége falusias vagy kertvárosi jellegű.

„A saját kertjeinkben óriási potenciál van. Fontos lenne, hogy a klímaváltozást jól viselő növényeket telepítsünk” – mondta a kutató annak kapcsán, hogy az egy ember is sokat tehet környezetéért.

Arra a kérdésre, hogy vajon a sűrűn beépített belvárost segíti-e, hogy Pesterzsébeten erdőt telepítünk Ürge-Vorsatz Diána klímakutató azt mondta:

„Sokszor elfelejtjük, hogy az erdőknek és fáknak óriási szerepe van a vízháztartásban is, így igen, fontos, hogy Pesterzsébeten fát ültessünk.”

„A klímavádelemben fontos, hogy minden egyes buszmegállót, járdát, házat és minden útfelületet leárnyékoljunk. Elsősorban fákkal, hiszen egy árnyékoló alatt még sokszor még nagyobb meleg van. Egy fa alatt sosincs melegebb” – mondta a fizikus, klímakutató.

Nem az állam, nem a kormány, hanem mi vágjuk ki a fákat

Ürge-Vorsatz szerint a legtöbb fa ma a zöld kerületekből és az agglomerációból tűnik el.

„A fákat nem az állam, nem a város, nem a kormány, hanem a kiköltözők vágják ki, pedig ma kell elültetni azokat, amelyek a húsz év múlva érkező hőhullámoktól védenek meg minket.”

Adódik a kérdés, ha már ültetünk, akkor milyen fát ültessünk?

Orlóci László szerint a növények is vándorolnak, csak ez a változás az utóbbi években rettentően felgyorsult.

A kérdés szerinte az, hogy fel tudunk-e szállni elég hamar erre a vonatra. Ehhez megfelelő megfelelő növényválasztás és megfelelő technológia kell. Ez pedig nem csak fák kiválasztásának kérdése.

„A panelek teteje a mai napig fekete kátrány. Ha ezeket csak egyszerűen fehér színűre lefestenék, már jobban járnának az ott lakók, ahelyett, hogy légkondikat építenek.”

– mondta.

Zsigó György agrármérnök és növényorvos szerint sokszor sajnos még talajról sem beszélhetünk a városi környezetben, ami nagyon megnehezíti a város fásítást is.

Ráadásul a növényvédelem terén sem állunk jól. Mint mondta, érkeznek a behurcolt kártevők, miközben sokszor politikai okok miatt nem lehet ellenük védekezni.

„Itt van például a vadgesztenyelevél-aknázómoly, ha nem védekezünk ellene, akkor már nincs lomb a fákon. Ha nem védekezünk, ezek a fák kipusztulnak, miközben a védekező szereket kivonták politikai alapon”

– mondta Zsigó.

Budapesten is telepítettek erdőt

Lomniczi Gergely pozitív példát is hozott. Mint kiderült, Budapesten, Csepelen a szemétlerakón harminc éve áll erdő, a Mocsáros dűlőn pedig nemes nyárt telepítettek, sikerrel.

„Mindezt úgy, hogy méteres sitthalmot kellett hozzá áttörni – folytatta. Most azzal kísérletezünk, hogy Délkelet-Európából hozunk tölgyfát, olyan helyekről, ahol már hozzászoktak a keményebb klimatikus viszonyokhoz.”

Ürge-Vorsatz szerint a jelenlegi modellek szerint a városokban a városi hőhatás egyelőre erősebb a klímaváltozásnál.

„Tehát a hőszigetek miatt még jobban szenvedünk, ezért is kellene az erdősítés”.

Terjengő agglomerációk

Illyés Zsuzsanna szerint a helyzetet tovább rontja a terjedő agglomerációk is. Az országban jelenleg 24 olyan település van, amely körül agglomeráció alakult ki, a kitelepülő lakosság ráadásul nem ért a növényekhez, ráadásul ma semmilyen zöldprogram sincs.

Orlóci László szerint nemcsak program, még a jogszabályi háttér sem segít. Mint mondta: jelenleg 13 jogszabály rendelkezik a települési zöldterületről, ám ezek nemcsak régiek, de egyes szabályok károsak is.

„Példa: kábelfektetésnél mindig a zöldterületen végzik az árokásást, még véletlenül sem az utat törik fel, vagy úgy ültetnek el egy fát, hogy annak esélye sincs életben maradni”

Szerinte, ha lenne egy jó zöldterület-szabályozási rendszer, az visszahatna az emberekre, hiszen látnák, hogy lehet így is és lehet jobban is csinálni. Mint mondta: összehangoltság, program és a politikai szándék is hiányzik.

Mint elhangzott: a klímváltozás olyan mint egy thriller, de azért látszanak megoldások, javaslatok, egyszerűen csak át kell állítani a gondolkodásunkat.

Kérdés persze, hogy mikorra sikerül ez.

(Kiemelt kép: Kerekasztal beszélgetés Klímaváltozás Budapesten címmel, a Művészetek Völgyében. Fotó: Bazsó Bálint/168.hu)