Klíma-csodafegyver márpedig nincs
Ha az emberiség el akarja kerülni a klímaváltozásnak az eddiginél súlyosabb következményeit, akkor a Föld átlaghőmérséklete nem nőhet 2 Celsius-foknál többel az ipari forradalom előtti szinthez képest.
Ehhez a jelenlegihez képest háromszorosára-négyszeresére kell növelni a megújuló és az atomenergia részarányát az áramellátásban. A számos lehetséges intézkedés nem új, de minél gyorsabban be kell vezetni őket, mert 2030 után sokkal többe kerülne a klímavédelem. Itt az új ENSZ-jelentés az éghajlatváltozás következményeinek enyhítéséről.
A csak 2 fokos melegedéshez az szükséges, hogy 2100-ban csak 450 ppm szén-dioxid és más üvegházhatású gáz legyen a levegőben. (A mértékegység azt jelzi, hogy minden egymillió légköri összetevőből 450 a szén-dioxid.) Ez a lényege annak a jelentésnek, amelyet a klímaváltozás enyhítésének lehetőségeit összegző bizottság, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) harmadik munkacsoportja mutatott be vasárnap délelőtt Berlinben – adta hírül az Origo.hu.
Emberi tevékenység miatt az utóbbi három évszázadban kerültek üvegházhatású gázok (ÜHG) számottevő mennyiségben a légkörbe. Ennek a kibocsátásnak a döntő része – körülbelül a fele – viszont az utóbbi negyven évben következett be, derül ki a jelentésből. 1970-ben például összesen 385-455 milliárd tonna szén-dioxid lehetett a levegőben a szén-, kőolaj- és földgázfelhasználás, valamint a cementgyártás miatt (1750-től számolva). Ez a mennyiség 2010-re 1190-1410 milliárd tonnára nőtt.
Hol állunk most?
A dokumentum egyik komor megállapítása, hogy ugyan egyre több országban léptetnek életbe különféle klímavédelmi és üvegházgáz-korlátozási intézkedéscsomagokat, ezek ellenére a kibocsátás gyorsuló ütemben nő. A kibocsátás megszaladt 2000 és 2010 között. Az elmúlt évtizedben évi átlagban egymilliárd tonna ÜHG került a levegőbe, ami évi 2,2 százalékos növekménynek felel meg. Ehhez képest 1970-2000 között csak 400 millió tonna volt a kibocsátás, és az éves növekedés csak 1,3 százalékos volt. Az emberi történelem során az elmúlt évtizedben engedtük a legtöbb ÜHG-t a levegőbe, és 2010-ben elértük az évi 49 milliárd (plusz-mínusz 4,5 milliárd) tonnát. A jelentésnek a korábban már kiszivárgott munkapéldányának megfelelően a végleges változatban is az szerepel, hogy a globális pénzügyi-gazdasági válság csak átmenetileg csökkentette a kibocsátást.
A kibocsátás döntő többségéért, 78 százalékáért a szén, a kőolaj és a földgáz (a fosszilis tüzelőanyagok) felhasználása, valamint a különféle gyártási folyamatok, ipari eljárások a felelősek. Csak a tüzelőanyagok miatt 32 milliárd tonna ÜHG került a légkörbe 2010-ben. A legfontosabb üvegházhatású gáz a szén-dioxid. A körülbelül 49 milliárd tonnás éves kibocsátás 76 százalékáért ez a gáz a felelős, 16 százalékkal második helyen áll a metán, 6,2 százalékkal harmadik a nevetőgáznak hívott dinitrogén-oxid, végül 2 százalékkal a halogénezett szénhidrogének (például a hűtőgépekben korábban használt freon).
