Kiderült, kik hisznek az összeesküvés-elméletekben

Az, hogy bizonyos események vagy társadalmi jelenségek mögött háttérhatalmak összjátékát véljük felfedezni, szinte az emberi civilizációval egyidős, gondoljunk a történelem bármely szakaszára a boszorkányüldözésektől az antiszemitizmusig. A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy mely tényezők lehetnek az összeesküvés-elméletekben való hit mozgatórugói. Kende Anna és Krekó Péter, az ELTE PPK oktatói is részt vettek a legújabb nemzetközi kutatásban, amelyet összesen 26 országban, több mint 105 ezer ember bevonásával folytattak, hogy feltárják a konteókban való hit és az emberek világnézete közti összefüggéseket. A tanulmány a Nature Human Behavior folyóiratban jelent meg. 

A konspirációkban való hit önmagában nem kóros, sőt, beleillik a társas megismerés általános folyamataiba

– mondja Kende Anna. A világ megismerése során ugyanis szükségünk van arra, hogy a folyamatokat néha egyszerűsítsük. Így hajlamosabbak vagyunk arra, hogy jobban megjegyezzük és elhiggyük a világnézetünkbe illeszkedő híreket és információkat. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy sokszor a bonyolult háttértudást igénylő kérdésekre egyszerűbb magyarázatokat keresünk, ilyenkor adják magukat a könnyen befogadható konteók. A kutató hozzátette: a problémák akkor kezdődnek, amikor a konspirációkban való hit erőszakos cselekedetekbe torkollik – olvasható az ELTE honlapján.

A szociálpszichológusok régóta feltételezik, hogy az összeesküvés-elméletek a szélsőjobboldali nézetekkel járnak szorosan együtt. Egy másik elmélet szerint azonban nemcsak a szélsőjobb, de általában a szélsőséges eszmék is megalapozzák a feltételezést, hogy a világot sötét háttérhatalmak irányítják.

„A kutatás eredményei mindkét elméletet alátámasztják – magyarázza Krekó Péter. – A szélsőséges politikai nézeteket vallók körében nemcsak a jobb, hanem a baloldalon is fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre."

A konspirációs hit legerősebben azokban az országokban érvényesül, ahol a szélsőjobboldali nézeteket vallók az ellenzéki szavazók táborába tartoznak. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a 20. század második felének eseményei óta a szélsőjobb, szemben a centrummal, nem kapott megfelelő reprezentativitást a társadalmi-politikai életben. Ezáltal azok az emberek, akik ennek a csoportnak a politikai nézeteit vallják, érezhetnek egyfajta tehetetlenséget vagy kontrollvesztést, amelynek csökkentésében segíthetnek az összeesküvés-elméletek.

A konspirációs gondolkodás hátterében azonban több tényező is állhat, például a hatalmon levő politikusok retorikája. A magyarországi eredmények például azt mutatták, hogy a szélsőbaloldali szavazók fogékonyabbak a konteókra. Krekó Péter szerint ez összefügghet azzal, hogy a politikusok gyakran alkalmazzák retorikai eszközként az összeesküvés-elméleteket, és a magyar szavazók között a szélsőbaloldal rendelkezik a legkisebb reprezentációval. Így ebben a csoportban kiéleződhetnek azok a feszültségek, amelyek gyakran együtt járnak a közbeszédben gyakran hallott összeesküvés-elméletek nyújtotta egyszerűbb magyarázatokkal.