2018-ban 140 ezer ember halt meg kanyaró miatt a világon
Mintegy 140 ezren haltak meg tavaly világszerte kanyaróban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön ismertetett becslése szerint, főként ötévesnél fiatalabb gyerekek.
Hosszú távú összevetésben a halálos áldozatok száma csökkent - 2000-ben még 535 ezren haltak bele a betegségbe - újabban azonban ismét nő a halottak száma, a WHO becslése szerint 2018-ban 17 ezerrel többen haltak meg kanyaró miatt, mint 2017-ben. Elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban terjed sok helyen a betegség, ennek egyik oka a WHO szerint az oltottság alacsony szintje. A halálozások számához hasonlóan alakult a megbetegedések száma is: drasztikus csökkenést követően ismét emelkedni kellett. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2018-ban 9,8 millió kanyarós eset volt, míg 2017-ben 7,6 millió.
A kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség, főleg gyerekeket támad meg. Lázzal, köhögéssel jár, és az egész testen kiütéseket okoz. A fertőzés átmenetileg legyengíti az immunrendszert, ami miatt középfülgyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás vagy hasmenés is jelentkezhet. Különösen súlyos szövődményt jelentenek az agyvelőgyulladások bizonyos típusai, amelyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek.
A WHO szerint a világ sok országában nincs bejelentési kötelezettség, ezért a kanyarós esetek mindössze töredékét tudják csak regisztrálni.
2019 novemberéig a Kongói Demokratikus Köztársaságból jelentették a legtöbb megbetegedést. A helyi hatóságok szerint több mint ötezren haltak meg kanyaróban, vagyis hozzávetőleg kétszer annyian, mint a tavaly nyár óta tomboló ebolajárványban. A WHO szerint ennek oka az oltási lefedettség alacsony szintje. Szakértők ugyanakkor gondot látnak az oltóanyag-ellátásban is.
Afrikában Libériában, Madagaszkáron és Szomáliában is komoly gondokat okoz a kanyaró.
Európában pedig leginkább Ukrajnát sújtja egy nagyobb kanyarójárvány csaknem 57 ezer megbetegedéssel. Az öt említett országból jön össze a bejelentett kanyarós megbetegedések majdnem fele.
A sokáig kanyarómentes országként számon tartott Egyesült Államokban is ismét felütötte a fejét a megbetegedés.
A csendes-óceáni térségben található Szamoán a november közepén bevezetett szükséghelyzet intézkedései ellenére eddig hatvanketten haltak meg a kanyarójárványban.
Henrietta Fore, az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: – Ha a gyerekeket nem oltják be, akkor ez a környezetükben élőket is veszélyezteti. Ezt figyelhetjük meg a Kongói Demokratikus Köztársaságban is, ahol az idén eddig több mint 4500 - ötévesnél fiatalabb - gyerek halt meg" - fűzte hozzá. Az egészségügyi rendszer egyes országokban nagyon gyenge. Gyakran vannak hézagok az ellátási láncban, különösen a kanyaró elleni oltóanyagot illetően" - mondta Marcus Bachmann, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet képviselője, aki többször is vezette a kongói missziót. Hozzátette: a vakcinát hűtve kell tárolni, ami szintén nagy kihívást jelent több országban.
Különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban az ebola elleni küzdelem áll az előtérben, ami pénzügyi tekintetben is megmutatkozik - mondta Bachmann. "Az ottani emberek ezt az aránytalanságot egyáltalán nem értik. Ugyanakkor nagyon aggódnak a kanyaró miatt, mert a betegség gyakran végez a gyerekeikkel" - mutatott rá. Hozzáfűzte, hogy nincs ok derűlátásra a jövő évben sem, mert az egyes országok tipikus problémáit, mint a megbetegedések hiányos nyomon követését és késedelmes kimutatását, a hiányzó oltóanyag-készleteket és a konfliktusok jelentette bizonytalanságot nem lehet máról holnapra megoldani. – Őszintén szólva megbocsáthatatlan és a legkiszolgáltatottabbak védelmében elszenvedett kollektív kudarc az a tény, hogy egy gyereknek olyan betegség miatt kelljen meghalnia, mint a kanyaró, amelyet oltással meg lehet előzni – hangoztatta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, aki szerint a globális oltási lefedettség az utóbbi évtizedben változatlan szinten maradt.
A WHO kiemelte, hogy az oltásban részt vevők arányának növelése megnöveli a lakosság védelmét is. A kanyaró megelőzhető kétszeri oltással. Ugyanakkor világszerte az emberek csak 85 százaléka kapja meg az első adagot, míg a másodikat csak 67 százalék. A WHO szerint a járványok elkerüléséhez 95 százalékos globális lefedettségre volna szükség.
