Itt a Hubble utódja: hamarosan megkezdi kozmikus küldetését a James Webb űrteleszkóp

Utolsó tesztjén is sikeresnek bizonyult a NASA legújabb nagyszabású projektje, a James Webb űrteleszkóp (JWST). Így sok év várakozás után hamarosan megkezdődhet annak az űreszköznek a kilövése, amelynek célja – sok egyéb mellett – nem kisebb, mint az élet eredetének a tanulmányozása.

Javában zajlanak az előkészületek a Francia Guyana Kourou városa melletti indítóállomáson, ahonnan nemsokára 1,6 millió kilométeres útjára bocsájtják a műszert. A kilövés sok-sok év tudományos munkának lesz a megkoronázása, azonban a projekt nem csupán tudományos szempontból, de gazdasági értelemben véve is nagyratörő. A már 2002 óta tervezett JWST-t eredetileg 2018-ban akarták kilőni, azonban akárcsak a költségek, a tervezett dátum is egyre csak nagyobb lett. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló teleszkóp tervezett keretösszege sem volt aprónak mondható. Mintegy 4500 millió dollárt biztosítottak a megvalósítására, mostanra azonban a szó szoros értelmében véve csillagászati összegről lehet beszélni, ugyanis a költségek meghaladták a 10 milliárd dollárt, ez közel három billió forintnak felel meg. 

Nem csak költségeiben, de kialakításában is lélegzetelállító a műszer. Habár 6,2 tonnás tömegével majdnem fele olyan nehéz, mint elődje a Hubble űrtávcső, főtükrének mérete mégis jóval nagyobb. Ennek pedig igen fontos szerepe van, ugyanis a főtükörnek nevezett rész fogja összegyűjteni a képalkotáshoz szükséges információt. Ami azonban a legjobb benne, az egyben a legrosszabb is, mivel nem létezik akkora hordozórakéta amiben elférne egy ilyen hatalmas műszer. Így a mérnökök kénytelenek voltak egy innovatív megoldással előállni, a főtükröt 18 darab kisebb, hatszögletű szegmensből alakították ki, amelyeket egészen a világűr eléréséig összehajtott állapotban lehet tárolni. Ezek éppsége azonban különösképp fontos, ugyanis mindegyik rendkívül drága aranybevonattal rendelkezik, amely révén jobb képminőséget érhetnek el a kutatók.

A Hubble és a James Webb űreteleszkópok főtükreinek méretarányos összehasonlítása. Forrás: Bobarino / Wikimedia Commons

De mit és hogyan csinál az űrtávcső? A JWST az univerzum mélyűrnek nevezett távoli részeit fogja pásztázni. Ennek megfigyelése azonban nem egyszerű. A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, az elektromágneses sugárzás tulajdonságából fakadó vöröseltolódásnak nevezett jelenség, valamint a kozmikus por zavaró hatása miatt. Ennek okán a megfigyeléseket az elektromágneses sugárzás – mint amilyen a látható fény is – infravörös tartományában fogja végezni a teleszkóp, amely által kivédhető az imént említett tényezők zavaró hatása. És, hogy mit is fog vizsgálni a műszer? Az első csillagok, galaxisok fényét, tanulmányozva a fiatal univerzumot, vagyis, hogy milyen is lehetett a világegyetem nem sokkal a Nagy Bumm után. Részletesebb tudást szerezve a galaxisok fejlődéséről, a bolygórendszerek kialakulásáról és végső soron magáról az élet születéséről.

(Kiemelt kép: A NASA technikusai a James Webb űrteleszkóp főtükrét emelik fel egy daru segítségével a Goddard űrrepülési központ egyik tisztaszobájában 2017. április 13-án. Fotó: Desiree Stover / NASA)