Habermas 80 éves
Június 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a múlt század második felének egyik legnagyobb hatású társadalomtudósa, a társadalmi nyilvánosság elméletének atyja.
Düsseldorfban született, de gyerekkorát a közeli Gummersbachban töltötte. Gyermekéveit a náci uralom határozta meg, apja tagja volt a nemzetiszocialista pártnak, ő az előírásoknak megfelelően 10 évesen csatlakozott a Hitlerjugendhez, 1944-ben pedig megjárta a frontot is. A háború után, 1949-től öt éven át Göttingenben, Zürichben és Bonnban tanult filozófiát, történelmet, pszichológiát, irodalmat és közgazdaságtant -- olvasható az MTI összeállításában.
A nyilvánosság előtt 1953-ban lett ismertté, amikor a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain recenziót közölt Martin Heidegger 1935-ben tartott előadásáról, amely abban az évben jelent meg nyomtatásban. 1954-ben a bonni egyetemen doktorált, majd 1961-ben a marburgi egyetem habilitált. Egyetemi címei megszerzését követően Heidelbergben és Frankfurtban tanított, később több neves egyetem tudhatta vendégprofesszorának és a Max Planck Intézet munkatársa is volt.
Sokan a frankfurti iskola örökösének, mások pedig a kritikai iskola képviselőjének tartották, ő maga a munkásságában tükröződő marxista szemléletet hangsúlyozta - mindezt az akkori konzervatív, kommunista- és marxistaellenes Nyugat-Németországban. Kutatásai középpontjában a kapitalizmus legitimációs problémái, illetve ehhez kapcsolódva a kommunikációelmélet állt.
Legnagyobb hatású műve, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása 1962-ben jelent meg. Habermas értelmezése szerint a nyilvánosság maga az intézményrendszer, a közös kulturális szféra, amelyet a polgárok eszmecseréje és véleménye határoz meg. A demokrácia alapja éppen ezért a nyilvánosság, hiszen a közvélemény - és a közérdek - "hangja" csak az említett véleményformáláson és eszmecserén keresztül fogalmazódhat meg. Ahhoz, hogy demokráciáról lehessen beszélni, az is kell, hogy a politikai vezetők meghallják a közvélemény szavát és azt figyelembe véve kormányozzanak. Ez a nyilvánosság a kapitalizmus kialakulásával együtt fejlődött ki, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy az egyház hatalma csökkent, a polgárságé a technikai vívmányok révén azonban nőtt. Elmélete szerint ez tette lehetővé a nemzetállamok kialakulását, az állam azonban egyre jobban beleavatkozott a polgárai életébe, s mindez a XX. századra a "nyilvánosság újrafeudalizálásáig" fajult.
Bár Habermas elméleteit sokan bírálták, több jeles kitüntetésben is részesült. 1972-ben Hegel-díjat, 1976-ban Sigmund Freud-díjat, 1980-ban Adorno-díjat kapott. 2001-ben megkapta a német könyvkereskedők tekintélyes Békedíját is.
