Gyermekkori hasmenés: kellemetlen, de könnyen megelőzhető

A gyermekkori hasmenések előfordulása viszonylag gyakori betegségnek tekinthető – mondta a 168 Óra Praxis rovatának dr. Hauser Péter gyermekgyógyász. A Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa szerint az ételek okozta hasmenés leggyakoribb kórokozója a szalmonellabaktérium, ami leginkább a nyár eleji időszakban lép fel, amikor a kezdődő nagy melegben az ételek alacsony hőmérsékleten történő tárolására fokozottan kell odafigyelni.

2014. január 15., 10:51

Hasmenésről akkor beszélünk, ha valakinél napi három vagy több alkalommal alakul ki laza széklet annak magas folyadéktartalma következtében. Gyakrabban az akut forma fordul elő, ami hirtelen alakul ki, 14 napnál rövidebb ideig tart, és hátterében legtöbbször valamilyen vírusos vagy bakteriális bélfertőzés áll. Ritkábban fordul elő az elhúzódó, krónikus, 14 napon túl is tartó forma, aminek hátterében elsősorban nem bélfertőzéses eredetű okok állnak – mondta dr. Hauser Péter. (A mindennapi életben gyermekeknél gyakrabban találkozunk az akut formával, cikkünkben most csak ezzel foglalkozunk.)

A klasszikus hányásos hasmenés (gasztroenteritis) esetében hirtelen kezdődő hányás, majd hasmenés alakul ki, ami esetenként lázzal is járhat. Amennyiben csak hasmenés alakul ki hányás nélkül, akkor enteritisről beszélünk. Mindkét formát leggyakrabban óvodában, iskolában, illetve már beteg családtagoktól vagy fertőzött ételek fogyasztásával lehet elkapni. Az ételek okozta hasmenés leggyakoribb kórokozója a szalmonellabaktérium, ami leginkább a nyár eleji időszakban lép fel, amikor a kezdődő nagy melegben az ételek alacsony hőmérsékleten történő tárolására fokozottan oda kell figyelni – mondta a Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa. Hozzátette: a közösségben társaktól szerzett fertőzésformák inkább vírusos eredetűek, amiket leggyakrabban rota- vagy calicivírus okoz.

A gyermekkorban jelentkező akut hányással, hasmenéssel járó bélfertőzések fő veszélye a kiszáradás. Csecsemőknél, kisgyermekeknél akár néhány óra alatt is súlyos formát érhet el a folyamatos hányás, hasmenés és esetenként társuló láz következtében. Két-három évesnél fiatalabb gyermeket sorozatos hányás esetén feltétlenül kórházba kell vinni a megfelelő folyadékpótlás, esetenkénti infúziós kezelés érdekében. A kiszáradásra utaló riasztó jelek lehetnek az aláárkolt szem, a száraz nyelv, a bágyadtság, aluszékonyság, illetve ha 8-10 órán át egyáltalán nincs a gyermeknek vizelete. Ezek a tünetek kis korban azonnali orvosi ellátást igényelnek. 4-5 éves kor felett (ekkorra már nagyobb víztartaléka van a szervezetnek) sokkal ritkábban alakul ki olyan fokú kiszáradás, amely orvosi ellátást igényel. Azonban ha 8-10 órán túl tartó, ismétlődő hányások miatt nem lehet itatni a gyermeket, ilyenkor is orvoshoz kell fordulni. Bár a makacs, nagy mennyiségű folyadékvesztéssel járó hasmenés is könnyen vezethet kiszáradáshoz, de az elhúzódó hányás mégis nagyobb veszélyt jelent, mivel nem tudja a szervezet a rendellenes mennyiségben távozott folyadékot pótolni.


A hasmenés már kialakult tünetei esetén a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás, amennyiben lehetséges, itatással. Érdemes kerülni a szénsavas, illetve rostos gyümölcsleveket, mert magasabb savtartalmuk erősen irritálhatja a gyomrot. Tejtermékek fogyasztását szintén érdemes elkerülni, mert az nehezebben szívódik fel ilyen helyzetben, így meglassíthatja a hasmenéses tünetek megszűnését. Érdemes elsősorban könnyen emészthető ételeket fogyasztani. A gyógyszerek közül – bár az íze nem túl kellemes – a Smecta fogyasztása nagyban meggyorsíthatja a hasmenés tüneteinek megszűnését a különböző bélben felhalmozódott toxikus anyagok megkötésével. Fertőzéses eredetű hasmenések esetén a bélrendszer ritmikus összehúzódását gátló szerek (NO-SPA, Drotaverin) alkalmazása nem javasolt, mert meglassítja a bélrendszer tisztulását. Antibiotikus kezelés pedig csak bizonyos életkorban, illetve kórokozók esetén javasolt – például kétéves kor alatti szalmonellafertőzésnél –, mert az antibiotikumok gátolják az egészséges bélbaktérium állományának visszatérését.


Érdemes hangsúlyt fektetni a megelőzésre, mivel a vírusok cseppfertőzéssel, illetve játékokkal és közvetlen testi kontaktussal is terjedhetnek. Fontos a beteg gyermeket a többi családtagtól elkülöníteni, a betegsége alatt kezébe került játékszereket csak megfelelő fertőtlenítés után szabad visszaadni vagy a testvéreinek odaadni.

Az egyik legsúlyosabb tünetekkel járó rotavírus-fertőzés ellen pedig már létezik megelőző védőoltás (Rotarix), ami szúrással sem jár, hiszen azt szájon át kell lenyelnie a gyermeknek. A megfelelő védettség elérése céljából az oltást két részletben, hat hónapos kor előtt kell beadni.

Összességében a hasmenés sok kellemetlenséggel járó betegség mind a gyermekek, mind a hozzátartozóik számára, ami megfelelő higiénés szabályok betartásával, illetve megelőző védőoltás alkalmazásával az esetek jelentős részében megelőzhető – hangsúlyozta dr. Hauser Péter gyermekgyógyász, a Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa.