Felperes: a jövő nemzedék

Alig egy hete választották, ráadásul ön az első, aki ezt a posztot betölti. Vadonatúj intézmény, az átlagpolgár azt sem tudja, mit takar a talányos elnevezés. Voltaképp mi a feladata?

Hosszú folyamat eredményeként született az intézmény – előkészítése a kilencvenes évek eleje óta zajlik. Kezdetben több koncepció is létezett, de a jogszabályba végül a zöld kérdés került be. Ez a végleges, letisztult változat. Hatósági jogkörök nem maradtak – a jogtudomány úgy mondja: közepesen erős ombudsman. Jó két tucat eljárási és intézkedési jogkör azonban így is maradt.
Egyedi és általános ügyekkel foglalkozik a hivatal. Ha például bejelentés érkezik egy tarvágásról, az egyedi ügy, de részt vehetünk uniós álláspont, jogszabályok kialakításában is.

Talán külföldi példa lebegett a törvényalkotó szeme előtt?

Nem. Bár több európai országban terveznek hasonlót, így például Németországban és a skandináv államokban. Lehet, hogy csak hónapokkal, lehet, hogy évekkel előztük meg őket. Jelenleg Nagy-Britanniában, Izraelben és Ausztrália egy államában működik kisebb hatáskörű, vagy nem a parlament által választott zöld témákkal foglalkozó biztos. A jövő nemzedékek ombudsmanja hosszú hazai kutatómunka eredménye – sokan kivették részüket az előkészítésből. Magyar szellemi termék, amire büszkék lehetünk. Remélem, hat év múltán én is hozzátehetek mindehhez.

A „jövő nemzedékek” cím alapján bárki hihetné: elsősorban ifjúsági témákkal foglalkozik. Az elnevezéssel kapcsolatban az embernek az a gyanúja támad, hogy ötletbörzét tartottak, majd a legjobb elképzeléseket csokorba gyűjtve egy homályos titulussal fedtél el a koncepció kezdeti hiányát.

Az elnevezés valóban csalóka. A nevelés, oktatás, gyermekegészségügy témaköre sokáig tartotta magát – a tervek közt volt olyan változat, amelyikben az ifjúság lett volna a fő irányvonal. Az elfogadott jogszabály szövege azonban egyértelmű: az alkotmányban biztosított egészséges környezethez való jog lesz a munkaterületem. A „jövő nemzedékek” kifejezés eredete egyébként vadregényes. A történet szerint 1991-ben a Fülöp-szigeteken egy ügyvéd az esőerdők irtása miatt kezdeményezett pert a legfelsőbb bíróságon. Így akarta a kormányzatot kötelezni a további pusztítás megakadályozására. Az ügyben eljáró tanács elnöke megkérdezte: jó, jó, de mégis ki lesz a felperes? Az ugyanis lemaradt a beadványról. Az ügyvéd merészen rávágta: az elkövetkező nemzedékek.

Mi lett az eredmény?

A bíróság befogadta az ügyet. Az elnevezés másik forrása Edith Brown, a Columbia és a Princeton Egyetem kutatója, aki elméletében alkalmazta az „intergenerational equity” fogalmát. Ő nem pusztán a következő generációkra, hanem a múlt-jelen-jövő nemzedékek közötti egyensúlyra gondolt.

A fenntartható fejlődés témaköre?

Annak is leágazása, de viszonylag önálló elmélet. Lényege, hogy a véges természeti erőforrásokkal úgy gazdálkodjunk, hogy az utánunk jövők is hozzányúlhassanak. Ez voltaképp középút a két szélsőség között, melyek szerint: vagy teljes önmegtartóztatás szükséges, hogy a továbbiakban is maradjon a nem-megújuló energiákból. Vagy felesleges ezen aggódni, hiszen mi a jelenben a jövő jólétének alapját vetjük meg, a tudomány addigra úgyis megoldja a problémákat.

Az országgyűlési biztost gyakran elkönyvelik súlytalan tényezőnek. Ön hogyan látja a saját jövőbeni lehetőségeit és korlátait? Lehet-e, kell-e tágítani az intézmény jogköreit?

Nem feltétlenül kell szélesíteni a jogköröket, hiszen ha az ember jól él velük, akkor hatékonyak lehetnek. Valóban nTisztázás és hálózatépítés most a két jelszavunk. Kellő időnk jut föltárni az adott ügyet, hiszen ránk nem vonatkoznak a közigazgatási szerveket megkötő határidők. Mi kisiparos módjára tovább ülünk mindenen. Kis stábbal kevesebb ügyet tudunk csak kezelni, de minőségi munkával a végeredmény jó eséllyel fejleszti a joggyakorlatot. Valóban nem kötelező, amit az ombudsman mond, viszont ha megalapozottan állításokat tesz, akkor megkerülhetetlen. Ami elengedhetetlen: a helyszínre lemenni, beszélni az ügy előadójával. Megkeresünk más érintetteket, akár az ellenérdekelt feleket is, hogy minden oldalról lássuk a kérdést. Az adatbankunkat megerősítjük. A Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől, az ügyészségtől, helyi szervezetekről kapunk majd segítséget..

Nézzük most a fiatalabb generációk, a „jövő nemzedékek” szempontjából az egészet, hiszen róluk van szó. Köztudott, hogy a mai tizenévesek apolitikusak, az államigazgatást nem is ismerik, nem is érdekli őket. Őket meg tudja szólítani?

Mindent meg kell próbálni. Azt látni kell, hogy egyedül nem lehet forradalmat csinálni. Ha ők nem fogékonyak erre a témára, akkor nehéz dolgunk lesz. Szeretnénk környezeti neveléssel, környezettudatosság fokozásával súlyt adni a zöld kérdésnek. Szerencsére úgy látom, a környezetvédelemre odafigyelnek fiatalok.