Evolúciós hiba miatt fájhat a váll és a csípő

A kutatók megvizsgáltak háromszáz mintát, hogy a csontok evolúcióját nyomon kövessék. A maradványok különböző fajoktól származtak, koruk négyszázmillió évet ölelt fel. A változások akkor kezdődtek, amikor az ember elődei két lábra álltak – az egyetem ortopédiai, reumatológiai és mozgásszervi tanszékén folyó kutatást vezető Paul Monk arra volt kíváncsi, miért fordulnak klinikájukhoz olyan sokan hasonló csípő- és vállpanaszokkal.

Fotó: MTI

A kutatócsoport részletes CT-felvételeket készített a londoni Természettudományi Múzeumban, Oxfordban és a washingtoni Smithsonian Intézetben őrzött gyűjtemények háromszáz darabjáról – a felvételekből háromdimenziós modellek adatbázisát hozták létre, hogy az egyes csontok alakjának évmilliók alatt bekövetkezett változásait megfigyelhessék.

Ahogy a négy lábon járó fajokból kialakult a felegyenesedett, két lábon járó ember, a combcsont felső része, az úgynevezett combnyak szélesebb lett, hogy elbírja a többletterhet – korábbi tanulmányok szerint minél vastagabb a combnyak, annál valószínűbb, hogy ízületi gyulladás alakul ki.

A meglévő adatok segítségével a tudósok előrevetítették, mi lenne a csontokkal négyezer év múlva, ha folytatódna az evolúciós irány. Ugyan sok a bizonytalanság, a modellek alapján a combnyak egyre szélesebb lesz, így a csípőízületi gyulladás is egyre többeket fog érinteni – mondta Monk.

A váll területének természetes rése, amelyben az inak és a vérerek haladnak át, az évmilliók során egyre szűkebb lett. A kisebb helyen nehezebb az inak mozgása, ez magyarázhatja, miért fáj sokaknak, ha a fejük fölé kell emelni a karjukat – mondták a tudósok. A megfelelő fizioterápiával és a helyes testtartás megőrzésével enyhíthetők a csontszerkezet „evolúciós hibái” – idézi a cikket az MTI.