Erdőtörvény: visszalépés a természetvédelemben?

Április 3-án indult a parlamentben az erdőtörvény módosításának általános vitája. A három legnagyobb civil természetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a jelenlegi tervezet erdeink védelmi és közjóléti funkcióiban visszalépést fog előidézni.

2017. április 4., 06:30

Az erdő Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse, amely sokrétű szolgáltatásain keresztül alapvető módon meghatározza az életminőségünket. Kiemelt szerepe az életünkben a faanyag és egyéb erdei termékek mellett azon alapul, hogy létfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak a tiszta ivóvíz, talaj, levegő, kedvező mikroklíma biztosításától az egészségünk megőrzése érdekében szinte helyettesíthetetlen szabadidős lehetőségekig – írja állásfoglalásában a három szervezet.

Az erdőtörvény legfontosabb szerepe, hogy az erdőgazdálkodást a fenntarthatóság érdekében megfelelő keretek között tartsa, illetve biztosítsa az erdők védelmét a különféle veszélyeztetésekkel szemben, mint az inváziós növény és állatfajok térhódítása vagy az éghajlatváltozás. A jelenleg hatályos, 2009-es erdőtörvény egy jól felépített koncepció mentén számos előrelépést mutatott fel úgy, hogy a közérdekű korlátozások hagyományos rendszere, az erdőgazdálkodók alapvető köztelezettségei is megmaradtak.

Az új tervezetben azonban a lazító jellegű módosítások az erdők intenzívebb gazdasági hasznosítását tennék lehetővé, ugyanakkor a védelmi és közjóléti funkciók terén visszalépés várható.

„A módosítás elsősorban arra irányul, hogy az erdők gazdasági célú hasznosítása kevésbé szigorú körülmények között történhessen. Ennek következménye középtávon szétszabdalt erdőtömbök, felújítatlan erdőterületek, degradált állomány lehet” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.