Diploma: vedd és vidd!

Na, fiam, ha nem tanulsz tovább, leveszem rólad a kezem. Legalább egy főiskolára jelentkezz! Vagy OKJ-s képzésre!” OKJ? Az meg mi?

A kora nyári időszak szinte minden fiatalnak a továbbtanulásról szól. „Hova menjek, milyen szakra? Sok szülő, ha csemetéje se ide, se oda nem jutott be, azt akarja, hogy legalább „középszintű papírt” szerezzen. A kulcsszó: OKJ. Az Országos Képzési Jegyzék. Képző-, ipar-, zene- és előadó-művészet, újságírás, nagy- és kiskereskedelem, marketing és reklám, pénzügy, bank és biztosítás, statisztika és számítástechnika, vegyipar, növénytermesz-tés és állattenyésztés, ápolás, gondozás… Tucatnyi szakma, amelyekhez ma már nem feltétlenül kell főiskola, egyetem.

Az OKJ-ben szereplő képzéssel – ha sikerül a záróvizsga, – egy-két év alatt államilag elismert végzettség szerezhető. Az OKJ-ban meghirdetik minden szakma képzési és vizsgakövetelményeit. A végzett hallgató leendő munkáltatója tehát tudja, mit várhat el tőle. Sok munkakör csakis OKJ végzettséggel tölthető be.

Az okos tinédzser tehát kiválasztja a neki rokonszenves szakmát, a hozzá tartozó képzést, majd szorgalmasan iskolába jár és jó esetben már két szemeszter után kezében a diplomája.

A munkáltató oldaláról is egyszerű a képlet. Például: reklámszervezőre van szüksége. Fölvehet szakképzetlent is, legfeljebb rászán néhány hónapot a betanítására. Megéri, hiszen jelöltje a tőle tanult módszereket alkalmazza majd.

Avagy: pályakezdő diplomást alkalmaz, annak megvan az elméleti tudása. Ha mázlija van, olyan egyetemre járt, ahol a gyakorlati képzésére is gondot fordítottak. Tehát a betanításával sem kell vesződnie. Az új munkatárs egyetlen hátránya, hogy viszonylag magas a fizetése, és ráadásul, mint minden fiatal, vakon hisz a maga igazában, egyszóval igen fejlett lesz az öntudata.

A főnöknek van tehát egy alulfizetett, alulképzett dolgozója, meg egy jól képzett, és drágább. Melyiket válassza?

Végül is talán egyiket sem. Hiszen évente több ezer diák végez OKJ-s képzésen. A példánknál maradva: a kétéves reklámszervezői tanfolyam (négy szemeszter) végeztével elméletben tisztában van a marketing és PR alapfogalmaival, tanult kommunikációt, üzleti és gazdasági ismereteket. Van papírja, tudása (?) és nem is kerül sok pénzbe, hiszen nem egyetemet végzett. Igaz, kicsit vesződni kell még vele, mégis megéri.

A vállalkozó jövedelme attól is függ, hogy minden munkakörre a valóban megfelelő végzettségű – és ahhoz igazodó fizetésű, jövedelmű – dolgozót vesz-e fel. Igen ám, de biztos hogy megéri?

Egyrészt az OKJ-s képzés nem nyújthat annyit, mint az egyetemi, hiszen például kevés óraszámú képzésben, rövid idő alatt kell igen sokat a nebuló fejébe tömködni. Aztán az anyagiak! A „gyerek” ugyanis egy kisebb vagyont fizet ki, hogy iskolába (vagy mellé) járhasson. Némely képzésen annyi a tandíj egy-egy szemeszterre, mint egy jobb egyetemen. Bizony kemény százezreket akasztanak le a szülőkről a sokszor alapítványi intézmények, ahová a diákok alapítványi hozzájárulás fejében járhatnak.Persze ahol sokat fizetnek, ott szinte mindig a diáknak van igaza.

A követelmények sem igazán szigorúak – tisztelet a kivételnek. Ahol alacsony óraszámban felületes előadásokat darálnak le, nincs olyan számonkérés, mint az egyetemen. Rossz nyelvek szerint az állásához ragaszkodó tanár nemigen buktat. Ergo nem minden képzés minden hallgatója lesz príma profi. De „államvizsga után” felsőfokú szakképzettséget szerez.

A számonkérés általában két részből áll: egy, a legfőbb tárgyakat magába foglaló írásbeli és egy szóbeli megmérettetésből. Ez utóbbin nem csak az elméleti tudásról kell számot adni, hanem – ahogy az egy felsőoktatási intézményben szokás – meg is kell védeni a diplomamunkát. Ez 25 oldal terjedelmű, elvileg tudományos megalapozottsággal készült írásmű. Persze a képzés hiányosságai miatt tudományos megalapozottságról ritkán beszélhetünk.

Summa summárum: a diák megszerzi a végzettséget. Munkáltatója azt hiszi, megütötte a főnyereményt: tüntetően magabiztos embere olcsó, tud is valamit – de a bukás, a kudarc nem soká várat magára. Ez is, az is felsőfokú végzettség, de hát mégsem egyetemi diploma…
Az OKJ-s képzésen szerzett papírok a felsőfokú diplomásokat kiszorítják a piacról, vagy lenyomják az árfolyamukat.

A középszintű képzést nyújtó anyaintézmény (főiskola vagy egyetem) minimális követelmények mellett átveszi a hallgatókat. Jó tanulmányi eredmény esetén a diáknak csak a felvételi egy részén kell átesnie. Ez miért jó az iskoláknak? Mert a diák így újabb két-, három, vagy akár öt évig fizeti a tandíjat: bevételt szavatol. Nem is keveset. A tavaszi felvételi eljárások során 96736 diák jelentkezett valamilyen intézménybe, ebből a felsőfokú szakképzésekre 20464-en.

Gondoljunk csak bele, ha csak ezen képzési forma diákjainak egy negyede továbbtanul akkor is több ezer hallgatóval több jut be az egyetemekre, főiskolákra. Ráadásul a következő tanévtől azaz 2008. szeptemberétől egységes tarifákat vezetnek be. A felsőoktatásban az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kell évente tandíj – hivatalos nevén – fejlesztési részhozzájárulásként fizetni. Ettől az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal térhetnek el. Így az alapképzésben havonta minimum 4375, maximum 13 125 forintot kell fizetni. Tehát ha mondjuk egy tanévben 5000 diák – ez irreálisan alacsony szám, ám szép kerek – kerül be a fenti módon az alapképzési rendszerbe, az önmagában 525 millió forint bevételt jelen. Ezzel persze nagyon jól járnak az intézmények.

Tehát: a szerény követelményű iskolában könnyű jó bizonyítványt szerezni, s azzal belépőt a felsőoktatásba. Itt-ott gyöngült már annyira a felsőoktatás színvonala, hogy a legkevésbé alkalmas diák is diplomát szerez. E tekintetben is a gyönge szint túltermelési válságát éljük meg: a sok gagyi közt elvész az értékes. Persze itt is vannak kivételek.

Info box:

1.

Hogyan lehet OKJ-s szakmát szerezni?
10 osztály után iskolarendszerben, szakközépiskolában lehet szakmát tanulni. Ez a hagyományos szakközépiskolai, vagy szakiskolai képzés, leánykori nevén: szakmunkásképzés.
Érettségizettként két út lehetséges: 22 éves korig vagy szakközépiskolában, vagy tanfolyami keretek között lehet OKJ-s képzettséget szerezni. Ebben a formában ugyanúgy megilleti a diákokat minden állami támogatás, amit egy felsőoktatási intézményben vehetne igénybe: családi pótlékot, diákigazolványt stb.
22 éves kor után csak tanfolyami formában lehet OKJ-s szakmát szerezni nappali vagy esti képzésen.

Tavaszi felvételi eljárás (2008. szeptemberben induló képzések)
Jelentkezők száma összesen
Jelentkezők

Összesen A/O N Állami
96736 65088 81195
Jelmagyarázat:
A/O N.: Alap, nappali vagy egységes osztatlan, nappali képzés mindkét finanszírozási formában
Állami.: Államilag támogatott képzések minden képzési formában és tagozaton
Képzési szintenként
Képzési szint
Jelentkezők
Összesen Első helyen
Alapképzés 83471 76967
Osztatlan képzés 10823 8848
Felsőfokú szakképzés 13744 4982
Mesterképzés 5986 5791
Kiegészítő képzés 159 148

Munkarendenként
Munkarend
Jelentkezők
Összesen Első helyen
Nappali 69699 67947
Esti 2009 1245
Levelező 33202 25834
Távoktatás 3098 1710

Finanszírozási formánként
Finanszírozási forma
Jelentkezők
Összesen Első helyen
Államilag támogatott 81195 77846
Költségtérítéses 52006 18890

Jelentkezők száma felsőfokú szakképzésekre

Szak
Jelentkezők
Össz. Első Állami
adóigazgatási szakügyintéző 125 29 118
agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens 52 9 51
audiovizuális szakasszisztens 54 10 54
általános rendszergazda 284 98 272
banki szakügyintéző 1076 293 984
bortechnológus 102 42 100
csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó 782 324 756
energetikai mérnökasszisztens 12 2 12
Európai Uniós üzleti szakügyintéző 229 27 210
élelmiszeripari menedzser 46 11 44
építettkörnyezetmérnök-asszisztens 122 21 117
értékpapír-piaci szakértő 71 30 61
faipari termelésszervező 17 6 16
farmakológus szakasszisztens 12 4 0
gazdasági idegen nyelvű levelező 150 36 140
gazdálkodási menedzserasszisztens 319 50 301
gépipari mérnökasszisztens 327 105 305
gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó 103 27 103
hálózati informatikus 14 0 12
hulladékgazdálkodási technológus 608 192 588
idegenforgalmi szakmenedzser 3454 783 3291
ifjúságsegítő 988 272 958
informatikai statisztikus és gazdasági tervező 403 108 381
intézményi kommunikátor 1002 262 969
jogi asszisztens 455 77 398
kereskedelmi szakmenedzser 758 141 680
képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens 83 17 77
képzési szakasszisztens 100 14 97
kis- és középvállalkozási menedzser 227 55 217
kohómérnök asszisztens 6 2 3
költségvetési gazdálkodási szakügyintéző 64 15 56
könnyűipari mérnökasszisztens 50 9 42
külgazdasági üzletkötő 137 24 130
logisztikai műszaki menedzserasszisztens 689 210 668
mechatronikai mérnökasszisztens 49 21 43
mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens 6 1 6
mezőgazdasági menedzserasszisztens 47 7 46
mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens 3 0 3
médiatechnológus asszisztens 515 148 505
ménesgazda 65 29 65
moderátor 159 34 154
műszaki informatikai mérnökasszisztens 571 126 548
nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 597 180 576
növénytermesztő és növényvédő technológus 43 9 43
orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus 10 2 10
pénzügyi szakügyintéző 1020 156 953
projektmenedzser asszisztens 43 7 41
reklámszervező szakmenedzser 1105 200 1056
sajtótechnikus 60 7 60
sportkommunikátor 272 81 262
számviteli szakügyintéző 455 74 412
szülésznő 47 10 45
televízióműsor-gyártó 116 44 114
titkárságvezető 325 79 306
üzletviteli szakmenedzser 142 13 135
vállalkozási szakügyintéző 123 25 122
vendéglátó szakmenedzser 1008 215 963
villamosmérnök-asszisztens 277 62 228
web-programozó 485 147 464
Jelmagyarázat:
Össz.: Összesen
Első.: Első helyes jelentkezők száma
AN.: Alap, nappali képzés mindkét finanszírozási formában
Állami.: Államilag támogatott képzések minden képzési formában és tagozaton

Táblázatok forrása: felvi.hu (http://www.felvi.hu/statisztika/gyors_jelentesek.ofi?mfa_id=1)