Bombázzuk csak röntgensugarakkal a zöldségeket, hátha nagyobbra nőnek...
Kreatív ötletekben nincs hiány annak érdekében, hogy elejét vegyék a fenyegető élelmiszerválságnak. Ennek érdekében még a rádióaktív sugárzást is készek bevetni, azt remélve, hogy így serkenthetik a haszonnövények növekedését. Az embernek ilyenkor a csernobili viccek jutnak eszébe, a gond csak az, hogy ennek most a fele sem tréfa.
A globális élelmiszer- és energiaválságra is felkészülve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) négynapos konferenciát kezdett Bécsben arról, hogyan használható fel a sugárzás a növények terméshozamának és ellenállóképességének növelése érdekében. A nemzetközi konferencia mintegy hatszáz résztvevője a növényeknél alkalmazott úgynevezett indukált mutációval foglalkozik. A természetben folyamatosan zajló spontán mutáción túl az ember fizikai és kémiai eszközökkel is kiválthat változást, mutációt egy növény génállományában. A fizikai módszerek között már nyolcvan éve ismert a röntgensugárzás mutációt okozó hatása is.
A genetikai állományuk módosításával a növényeket az éghajlat változásaihoz is alkalmazkodóvá tehetik. 170 növényfaj (gabonafélék, pillangósok, gumós növények) mintegy háromezer mutáns változata található meg a világ hatvan országában a NAÜ és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatbázisa szerint.
A génmérnökséggel ellentétben az indukált mutáció nem visz be idegen génszakaszt a növényekbe - mondta Pierre Lagoda, a NAÜ növénytermesztési és genetikai vezetője az újságíróknak. A spontán mutáció az evolúció hajtóereje, de míg a természetben egy-egy kedvező mutáció felbukkanása akár évmilliókig is eltarthat, addig az indukált mutációval a változás gyorsan véghezvihető a növényben. Lagoda szerint a sugárzásnak nem marad nyoma a növényben, az alkalmazott technika a természetet másolja.
A rendezvényen Werner Burkart, a NAÜ általános igazgatóhelyettese néhány sikertörténetet idézett föl az indukált mutációval létrehozott növényekkel kapcsolatban. Az árpa mutáns változatait akár ötezer méteres magasságig tudják termeszteni Peruban, ezzel 1978 és 2002 között 52 százalékos hozamnövekedést értek el. Kenyában a búza egyik módosított változata szárazságtűrőnek bizonyult, Vietnámban pedig egy új rizsfajta megtermett a Mekong-delta sós vidékén is. Burkart úgy véli, az indukált mutáció veszélytelen, olcsó technológia, amely választ adhat a mezőgazdaság jelenlegi kihívásaira. Véleményét sokan nem osztják, és a génmutáció ma még be nem látható következményeire, veszélyeire hívják fel a figyelmet.
