Blatter, a keresztapa
A labdarúgó-Eb előtt, május végén tartotta Budapesten hatvankettedik évi konferenciáját a FIFA. Joseph Blatter, a világszövetség elnöke már márciusban bejelentette, hogy a budapesti konferencián „történelmi jelentőségű döntések” születnek. A meghozott és az elmaradt döntésekkel foglalkozik KASZA LÁSZLÓ írása.
Azon már senki sem csodálkozik, hogy az elnök előre bejelentette, milyen döntéseket hoz majd a konferencia. Mint ahogy az sem volt meglepő, hogy jó részükből nem lett semmi. Joseph (Sepp) Blatter, a szövetség svájci elnöke azt mond a FIFA-ban, amit akar, és ha úgy akarja, az ellenkezőjét teszi.
Így volt ez most Budapesten is.
Már a tavalyi konferencián bejelentette: idén közzéteszik a FIFA körüli korrupciós botrányok kivizsgálásának eredményét. A téma szóba sem került. Világraszóló újításként jelentette be az etikai bizottság átalakítását, feladatkörének bővítését. De csak annyi történt, hogy elhatározták a bizottság kettéosztását. Közölték, hogy a személyi kérdésekről a FIFA Végrehajtó Bizottságának rendkívüli ülésén döntenek – amely titkos. Tervezték továbbá a FIFA-funkcionáriusok és az elnök korhatárának megállapítását. Ezt elhalasztották a következő, Mauritiuson tervezett konferenciáig. Elvi döntést hoztak a játékvezetők továbbképzéséről regionális és nemzetközi kurzusokon. Ennek részleteiről is Mauritiuson döntenek. Nem vitatták meg azt a beadványt, hogy tegyék közzé Blatter hivatalos fizetésének és mellékes jövedelmének összegét. (A kulisszák mögötti találgatások havi hatvanezertől egymillió euróig terjednek.)
Ám születtek döntések is a budapesti konferencián. Legfontosabb a FIFA és regionális szervezetei (például az UEFA) rendezésében sorra kerülő mérkőzések játékosainak sérülés elleni biztosítása. Blatter szerint a világbéke érdekében is hoztak döntést. Határoztak a „békekézfogás” ügyében. Ez azt jelenti, hogy a FIFA mérkőzésein a játékvezető és a csapatkapitányok nemcsak a mérkőzés elején, hanem a végén is kezet fognak. Végül ok az örömre: a konferencia hatszáz résztvevője nagy éljenzéssel fogadta a bejelentést, hogy megválasztották a végrehajtó bizottság első női tagját, Lydia Nsekera, Burundi labdarúgó- szövetsége elnök asszonyának személyében. És megtapsolták azt a hírt is, hogy felvették a FIFA-ba kétszázkilencedik tagként Szudánt.
Valaki azt kérdezhetné: a labdarúgásról nem esett szó? Dehogynem. Blatter egyik monológjában – csak úgy mellékesen – odaszólt Franz Beckenbauernek, a labdarúgással foglalkozó albizottság elnökének: „Gondolkodjanak a tizenegyesszabály megváltoztatásán, mert ami a Bajnokok Ligája döntőjében történt, az túl drámai.” Beckenbauer utóbb egy tévéműsorban elmondta, hogy mit válaszolt: „Gondolkoztunk a dolgon, Sepp. Úgy döntöttünk, hogy marad minden, ahogy van.”
Ezek után az elnök nagy sikernek nyilvánította a konferenciát, amely szerinte „történelmi jelentőségű” döntéseket hozott, és közölte, hogy ő, Joseph Blatter „a FIFA boldog elnöke”. Értem a boldogságát. Szemben a tavalyi konferenciával, a budapestin nem történt semmi, ami Blatternak kellemetlen lett volna. Pedig annyi ilyesmi van, hogy számbavételük megtölt egy röviddel ezelőtt Németországban megjelent négyszáz oldalas kötetet.
Thomas Kistner – az angol Andrew Jennings mellett Európa leghíresebb tényfeltáró sportújságírója – A FIFA-maffia címmel könyvet írt Joseph Blatter tizennégy évéről a világszövetség élén. Szerinte a FIFA-t Blatter és elődje, a brazil Joao Havelange bűnszövetkezetté, maffiává alakította. Don Corleonéhoz hasonlítja őket. De van, amiben Blatter Don Corleonén is túltesz. A hírhedt keresztapában volt annyi szeméremérzet, hogy unokáiból nem alakított a bandája munkáját értékelő „erkölcsi bizottságot”. Blatterben nincs. Ő a régit is kibővítette. A Corriere della Sera kérdezi: hogyan lehet egy szervezetben etikai bizottságról beszélni, amelynek olyan vezetői vannak, akiknek a szervezet kétségbeejtő erkölcsi hírnevét köszönheti? A huszonnégy tagú végrehajtó bizottság négy tagját korrupció miatt leváltották, további hatnak az ügyében nyomozás folyik.
A korrupció alapja a pénz. Sok pénz, sok korrupció. Arra, hogy a FIFA vezetői milyen összegek fölött diszponálnak, az Európa Tanács április végén közzétett nyilatkozata is utal. A negyvenhét európai ország képviselőiből álló testület megbízta Thomas Hildebrand svájci államügyészt a FIFA ellen felmerült vádak összegzésével.
Hildebrand vizsgálataiból kiderül, hogy a FIFA egyik legnagyobb pénzügyi botránya a 2001-ben csődbe ment nemzetközi sportjog-értékesítő vállalattal, az ISL-lel függ össze. Ezt a céget bízta meg a FIFA a labdarúgó-világbajnokságok televíziós jogainak eladásával. A cég a kilencvenes években mintegy százkétmillió euróval (!) vesztegetett meg magas rangú sportfunkcionáriusokat. Hildebrand jelentése szerint további harmincegymillió eurót fizetett ki meg nem nevezett személyeknek.
Blatter állítása, hogy semmit nem tudott ezekről az ügyekről, az Európa Tanács nyilatkozata szerint „nehezen elképzelhető”. Elnökké választása előtt ugyanis a FIFA technikai igazgatója, majd főtitkára volt. Lehetetlen, hogy e magas funkciókban ne hallott volna ekkora összegek kenőpénzként való felhasználásáról. A hasonló esetek megelőzése végett javasolja az Európa Tanács, hogy a FIFA-elnökök hivatali idejét korlátozzák négy évre, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. (Blatter tizennégy éve van hivatalban, elődje, Havelange huszonnégy évig volt elnök.)
Apropó, Havelange. Az ISL ügyében végzett nyomozás során kiderült, hogy a megvesztegetett sportfunkcionáriusok között volt a FIFA örökös díszelnöke, a NOB tagja, Joa~o Havelange is. Az angol Andrew Jennings bizonyította, hogy ő és veje, Ricardo Teixeira, a Brazil Labdarúgó Szövetség – az ügy napvilágra kerülése miatt azóta lemondott – elnöke kilenc és fél millió dollár kenőpénzt vettek fel az ISL ügynökétől. (Havelange – miután a NOB a testületből való kizárással fenyegette – betegségére hivatkozva szintén viszszavonult.)
Egy másik nagy, bizonyítottan korrupciós botrány a 2022-es világbajnokság odaítélése Katarnak. Az olaja miatt dúsgazdag országnak nincs labdarúgómúltja, nem vett részt egyetlen vébén sem, nyáron ötvenfokos a meleg. Ennek ellenére megkapta a rendezés jogát. Hogyan? Úgy, hogy a döntéshozó végrehajtó bizottság legalább két tagja eladta szavazatát. Az aktust a The Sunday Times riporterei rejtett kamerákkal rögzítették, a felvételt a BBC sugározta.
Blatter bevált módszere a bőkezűség. Nagyvonalúan osztja szét a számára hasznos közéleti szereplők között azt a pénzt, amelyet a világ sok ezer labdarúgópályáján a mindenkori tizenegyek összefutballoznak. Feltűnést keltett, hogy húszmillió euróval támogatta az Interpolt is. Adott esetben „belátást” kér tőle valamelyik ügyének kivizsgálásakor? Rossz, aki rosszra gondol.
Thomas Kistner szerint Blatter keresztapának van még egy nagy dobása. Olyan utódot kell találnia, aki lehetővé teszi, hogy három év múlva lejáró elnöki mandátuma után is befolyással lehessen korrupciós ügyeinek elsimítására. Kistner úgy véli, megtalálta a jelöltet, az UEFA francia elnöke, Michel Platini személyében, akinek jó kapcsolatai vannak a volt kommunista országok korrupt labdarúgóköreivel.
Blatter megnyitja a kongresszust:
