A bélflóra és a daganatos betegségek kapcsolatát kutatják Szegeden
Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM).
A kutatócsoport közleménye szerint a közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztőrendszer, illetve a benne természetesen előforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget – ideértve az immunrendszer működését, de akár még a mentális egészséget is.
A köznyelvben bélflórának is nevezett „közösségben” számos különféle baktériumfaj megtalálható, ezek egy része fontos az egészséges működéshez, míg mások károsak lehetnek, mert olyan anyagokat – genotoxinokat – bocsátanak ki, melyek roncsolják az emberi sejtek örökítőanyagát.
A Juhász Szilvia vezetésével újonnan létrejött Rák Mikrobiom kutatócsoport azt vizsgálja, hogy bizonyos, az emésztőrendszerben élő baktériumok miként befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását és lefolyását, milyen jellemző mutációs mintázatok alakulnak ki a különféle fajok által termelt káros anyagok hatására, amelyek azután a sejtek hibás működéséhez vezethetnek.
Munkájuk célja, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemben a reaktív, a már kialakult betegséget észlelő, arra reagáló terápiák helyett inkább prediktív, a betegség kockázatát még annak megjelenése előtt jelző eljárások legyenek elérhetők. A kutatók olyan, élő emberi sejtekből – a többi közt kórházi mintavétel során nyert sejtekből – épült háromdimenziós szövetmodellekkel is dolgoznak, amelyek segítségével az emberi szervezetben fennállóhoz hasonló körülményeket tudnak teremteni, ami hatékonyabb, gyorsabb kutatómunkát eredményez – ez fontos egy olyan területen, ahol az új módszerek gyakorlati alkalmazása hosszú évekig várathat magára.
A Rák Mikrobiom csoport az intézet ötödik olyan egysége, amely a HCEMM szegedi inkubátorházában alakítja ki laboratóriumát, és mindösszesen a huszonötödik olyan csoport, amely az intézet kötelékében dolgozik.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2023. május 1., 09:43
A méhek bélflórájára, fiasítására, szaporodására is végzetes hatást gyakorol a glifozát növényvédő szer, ezért uniós engedélyét nem kellene meghosszabítani – érveltek környezetvédők a Méhek Világnapja alkalmából.
Keresés
2010. szeptember 15., 12:34
Még az enyhének tartott antibiotikumok is súlyosan lerombolhatják a bélrendszerben élő mikrobák egyensúlyát, ami beláthatatlan egészségügyi következményekkel járhat - írták amerikai kutatók hétfőn megjelent tanulmányukban.
A kutatócsoport szakterülete illeszkedik a HCEMM eddigi munkájába, melynek fókuszában a népességet súlyosan érintő, öregedéssel összefüggő betegségek állnak. A vastagbél daganatos betegségei túlnyomórészt az 50 év felettieket érintik, és népességarányosan a világon Magyarországon a leggyakoribbak, évente több mint ötezer-hatszáz halálos áldozattal. Ha a betegséget korán diagnosztizálják, tízből kilenc beteg még öt év múlva is életben van, de azok között, akiknél előrehaladott állapotban fedezik föl a betegséget, ez az arány tízből alig több, mint egy – áll a közleményben.
(Kiemelt kép: a HCEMM új, Rák Mikrobiom kutatócsoportjának vezetőjével, Juhász Szilviával (balra), készül riportfilm. Forrás: HCEMM FB-oldal)
