A bélflóra és a daganatos betegségek kapcsolatát kutatják Szegeden

Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM).

 

2023. december 5., 13:13

Szerző:

A kutatócsoport közleménye szerint a közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztőrendszer, illetve a benne természetesen előforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget – ideértve az immunrendszer működését, de akár még a mentális egészséget is.

A köznyelvben bélflórának is nevezett „közösségben” számos különféle baktériumfaj megtalálható, ezek egy része fontos az egészséges működéshez, míg mások károsak lehetnek, mert olyan anyagokat – genotoxinokat – bocsátanak ki, melyek roncsolják az emberi sejtek örökítőanyagát.

A Juhász Szilvia vezetésével újonnan létrejött Rák Mikrobiom kutatócsoport azt vizsgálja, hogy bizonyos, az emésztőrendszerben élő baktériumok miként befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását és lefolyását, milyen jellemző mutációs mintázatok alakulnak ki a különféle fajok által termelt káros anyagok hatására, amelyek azután a sejtek hibás működéséhez vezethetnek.

Munkájuk célja, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemben a reaktív, a már kialakult betegséget észlelő, arra reagáló terápiák helyett inkább prediktív, a betegség kockázatát még annak megjelenése előtt jelző eljárások legyenek elérhetők. A kutatók olyan, élő emberi sejtekből – a többi közt kórházi mintavétel során nyert sejtekből – épült háromdimenziós szövetmodellekkel is dolgoznak, amelyek segítségével az emberi szervezetben fennállóhoz hasonló körülményeket tudnak teremteni, ami hatékonyabb, gyorsabb kutatómunkát eredményez – ez fontos egy olyan területen, ahol az új módszerek gyakorlati alkalmazása hosszú évekig várathat magára.

A Rák Mikrobiom csoport az intézet ötödik olyan egysége, amely a HCEMM szegedi inkubátorházában alakítja ki laboratóriumát, és mindösszesen a huszonötödik olyan csoport, amely az intézet kötelékében dolgozik.

A kutatócsoport szakterülete illeszkedik a HCEMM eddigi munkájába, melynek fókuszában a népességet súlyosan érintő, öregedéssel összefüggő betegségek állnak. A vastagbél daganatos betegségei túlnyomórészt az 50 év felettieket érintik, és népességarányosan a világon Magyarországon a leggyakoribbak, évente több mint ötezer-hatszáz halálos áldozattal. Ha a betegséget korán diagnosztizálják, tízből kilenc beteg még öt év múlva is életben van, de azok között, akiknél előrehaladott állapotban fedezik föl a betegséget, ez az arány tízből alig több, mint egy – áll a közleményben.

(Kiemelt kép: a HCEMM új, Rák Mikrobiom kutatócsoportjának vezetőjével, Juhász Szilviával (balra), készül riportfilm. Forrás: HCEMM FB-oldal)

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az úgy nevezett PFAS (poli- és perfluoralkil) vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.