Az EP megszavazta: kitiltják a nem őshonos, agresszív fajokat

Az úgynevezett özönfajok ellen voksolt az Európai Parlament, mivel a nem őshonos, agresszíven terjedő állatok és növények évente 12 milliárd euró kárt okoznak.

2014. április 16., 17:38

Megszavazta az Európai Parlament azt a javaslatot, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő, a szaknyelvben „idegenhonos özönfajoknak” nevezett állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.

Ezek a fajok a becslések szerint uniós szinten évente 12 milliárd euró kárt okoznak. A jogszabály arra kötelezi a tagállamokat, hogy tárják fel, hol juthatnak be ilyen fajok kívülről az unió területére, és hogyan terjednek, valamint hogy állítsanak fel felügyeleti rendszert. Az új irányelv megerősítené az ellenőrzést az EU külső határain, a tagállamoknak pedig akciótervet kell készíteniük, hogy hogyan tervezik kezelni a területükön terjeszkedő, nem őshonos fajokat – számolt be róla a Híradó.hu.

Az új jogszabály minden olyan faj importját, kereskedelmét, terjesztését, tartását, tenyésztését, termesztését, szállítását és szabadon engedését megtiltja, amely felkerül az uniós szintű tiltólistára.

A bizottság eredeti javaslata szerint az 50 legveszélyesebb faj került volna listára, a két társjogalkotó, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács és az EP egyeztetései során viszont az EP elérte, hogy ne korlátozzák a tiltólistára tehető fajok számát.

Az Európai Bizottság szerint ezek a fajok a fő felelősei, hogy Európában csökken a biodiverzitás és egyes fajok kihalnak. Az ilyen növények és állatok gyakran hurcolnak be betegségeket vagy okoznak valamilyen egészségi problémát, például asztmát, ekcémát vagy allergiát, károsítják az infrastruktúrát és a különféle létesítményeket, akadályozzák az erdőgazdálkodást, és a mezőgazdaságban is károkat okoznak.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.