Az első Őrszem már figyeli a Földet

Mérföldkövéhez érkezett Európa földmegfigyelő programja: pályára állt az első Sentinel (magyarul: Őrszem) műhold. Hétszáz kilométer magasból radarral tapogatja le bolygónkat, hamarosan követik a társai.

2014. április 16., 06:42

A Sentinel–1A műholdat április elején Európa űrközpontjából, a francia-guyanai Kourou-ból Szojuz-Fregat hordozórakétával állították 693 km magas Föld körüli pályára. A pálya síkja nagyjából merőleges az Egyenlítőre, ezért a műhold a Föld minden pontja fölött elhalad, bolygónk bármely részét meg tudja figyelni. Emellett a pálya úgynevezett napszinkron, ami azt jelenti, hogy mindenütt nagyjából azonos helyi időkor halad el, tehát az ugyanazon területről készülő felvételek hasonló megvilágítási viszonyok mellett készülnek, ami egyszerűsíti az adatfeldolgozást, kiértékelést – adta hírül az Origo.hu.

A Sentinel–1A műholdat 2014. április 3-án a francia-guyanai Kourou-ból Szojuz hordozórakétával állították Föld körüli pályára

A Sentinel–1A és a várhatóan még az idén felbocsátandó, vele teljesen azonos Sentinel–1B tekintélyes méretű műholdak. Tömegük 2300 kg, napelemtábláik mindkét oldalon 10 méterre nyúlnak ki, radarjaik még ennél is 2 méterrel hosszabbak.

A műholdak 60 európai űripari cég összehangolt munkájának köszönhetően készültek el. Ha az 1B is pályára áll, a két műhold ugyanazon pálya egymással átellenes pontjaiban fog keringeni, így ugyanaz a terület kétszer olyan gyakran figyelhető meg, azaz javul az úgynevezett lefedettség. A Sentinelek élettartamát legalább hét évre tervezik.

Mit fognak figyelni?

A műholdpár legfontosabb alkalmazási területei a tengeri jég megfigyelése, a tengeri olajfoltok azonosítása, a tengeri szél és a felkorbácsolt hullámok figyelése.

A szárazföldeken kiemelt fontosságú a földhasználat változásainak követése (például az erdők és szántóföldek közötti arány megváltozása vagy a beépített területek növekedése az előbbiek rovására).

A katasztrófahelyzetek közül elsősorban az árvizek és a földrengések esetén nyújthat értékes segítséget a műholdas adat. A radarral végzett megfigyelések előnye, hogy minden időjárási helyzetben, így felhőborítottság esetén is használhatók.