Az első Őrszem már figyeli a Földet

Mérföldkövéhez érkezett Európa földmegfigyelő programja: pályára állt az első Sentinel (magyarul: Őrszem) műhold. Hétszáz kilométer magasból radarral tapogatja le bolygónkat, hamarosan követik a társai.

2014. április 16., 06:42

A Sentinel–1A műholdat április elején Európa űrközpontjából, a francia-guyanai Kourou-ból Szojuz-Fregat hordozórakétával állították 693 km magas Föld körüli pályára. A pálya síkja nagyjából merőleges az Egyenlítőre, ezért a műhold a Föld minden pontja fölött elhalad, bolygónk bármely részét meg tudja figyelni. Emellett a pálya úgynevezett napszinkron, ami azt jelenti, hogy mindenütt nagyjából azonos helyi időkor halad el, tehát az ugyanazon területről készülő felvételek hasonló megvilágítási viszonyok mellett készülnek, ami egyszerűsíti az adatfeldolgozást, kiértékelést – adta hírül az Origo.hu.

A Sentinel–1A műholdat 2014. április 3-án a francia-guyanai Kourou-ból Szojuz hordozórakétával állították Föld körüli pályára

A Sentinel–1A és a várhatóan még az idén felbocsátandó, vele teljesen azonos Sentinel–1B tekintélyes méretű műholdak. Tömegük 2300 kg, napelemtábláik mindkét oldalon 10 méterre nyúlnak ki, radarjaik még ennél is 2 méterrel hosszabbak.

A műholdak 60 európai űripari cég összehangolt munkájának köszönhetően készültek el. Ha az 1B is pályára áll, a két műhold ugyanazon pálya egymással átellenes pontjaiban fog keringeni, így ugyanaz a terület kétszer olyan gyakran figyelhető meg, azaz javul az úgynevezett lefedettség. A Sentinelek élettartamát legalább hét évre tervezik.

Mit fognak figyelni?

A műholdpár legfontosabb alkalmazási területei a tengeri jég megfigyelése, a tengeri olajfoltok azonosítása, a tengeri szél és a felkorbácsolt hullámok figyelése.

A szárazföldeken kiemelt fontosságú a földhasználat változásainak követése (például az erdők és szántóföldek közötti arány megváltozása vagy a beépített területek növekedése az előbbiek rovására).

A katasztrófahelyzetek közül elsősorban az árvizek és a földrengések esetén nyújthat értékes segítséget a műholdas adat. A radarral végzett megfigyelések előnye, hogy minden időjárási helyzetben, így felhőborítottság esetén is használhatók.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.