Anyaghiba okozta az Airbus tragédiáját?
Továbbra is homály fedi katasztrófa okait, ám teóriákban nincs hiány: a külső sebességmérő szondák jegesedése, számítógépes hiba, terrorcselekmény is okozhatta az Air France francia légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó 447-es számú járatának tragédiáját. Megindult a keresés a fekete doboz után, közben az Airbus és nagy riválisa, a Boeing együtt retteghet: dollármilliárdok forognak kockán.
A repülőgépgyártó cégek számára a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha kiderülne: a tragédiát a repülőgép szénszálas elemeinek hibája okozta.
Ha ugyanis azért zuhant le az Airbus, mert a szerkezeti elemek nem tudtak ellenállni a viharos időjárásnak, zsákutcának bizonyulhat a fém alkotóelemek könnyű kompozitokkal való helyettesítése, a cégek pedig óriási összegek miatt eshetnek el a visszamondott megrendelések miatt.
Alumínium helyett szénszál
A repülőgépgyártók az elmúlt két évtizedben egyre növelték a szénszálas műanyag alkotóelemek arányát az újabb konstrukciókban. Néhány hét múlva teljesítheti első repülését a Boeing 787, melyben több kompozit anyagot használtak a hagyományos alumínium helyett, mint bármelyik korábbi repülőgép esetében. Eddig 57 légitársaság összesen 886 darabot rendelt a Boeing új utasszállítójából, melynek törzse - elsőként - teljes egészében szénszál erősítésű műanyagból készül.
A könnyebb kompozitok térhódítása a legnagyobb újítás azóta, hogy az ötvenes években megjelent a túlnyomásos utastér, mely nagy magasságokban is 1500-2000 méteres magassághoz hasonló nyomást biztosít. Ám nem egyértelmű, hogy az új műanyagok, melyek könnyebb és kisebb fogyasztású repülőgépek előállítását teszik lehetővé, elég ellenállóak-e a repülés közben jelentkező extrém terheléssel szemben - írta a New Scientist.
Jegesedés, vagy...?
A repülőgépeket úgy tervezik, hogy a várhatónál másfélszer nagyobb terhelést is elviseljenek. Ám néhány éve az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Felügyelet (National Transportation Safety Board) légörvények által megrongált repülőgépek vizsgálata után arra figyelmeztetett: a gépek a feltételezettnél gyakrabban lehetnek kitéve a vártnál jóval nagyobb erőhatásoknak.
Az AF447-es fekete dobozát még nem találták meg, de a meteorológiai adatok szerint az Airbus 330 - melynek szénszálból készült függőleges vezérsíkja, oldalkormánya, illetve fékszárnya volt - viharzónába repült, 160 km/h-s függőleges légáramlatok közé. Lehetséges, hogy valóban a sebességmérő szondák jegesedtek el, miként egyesek feltételezik. Nem zárható ki azonban az sem, hogy a műanyag elemek bizonyultak gyengének, akárcsak néhány korábbi esetben -
vélia New Scientist tudományos portál szakértője.Hibás darabok
2001-ben egy New Yorkból felszálló Airbus A300 egy másik repülőgép által keltett turbulenciából próbált kikerülni. A pánikba esett pilóta az oldalkormány mozgatásával akarta megoldani a helyzetet. A függőleges vezérsík letört, a gép lezuhant, 265-en haltak meg.
2005-ben egy Airbus A310 oldalkormánya repülés közben darabjaira hullott. A gépet a pilótának sikerült letennie. A vizsgálat során kiderült: a kompozit elemek akkor is megfelelnek a szabvány biztonsági teszteken, ha belső szerkezetük hibás.
