Tiktok Doki: nem könnyű egy áltudományos tengerből kihalászni az igazságot

Hajlamosak vagyunk a jólértesültség leplébe burkolózva olyan álhírek befogadására és továbbítására, amiknek nem csak a valósággal nincs kapcsolata, de káros következményekkel is járhat a még oly jószándékú terjesztése is. Miként lehet, érdemes mindezt kikerülni, megszűrni?

„Valóban így van, gyakran futok bele magam is olyan megosztásokba az interneten, ahol egy-egy abszolút releváns kérdésre próbálnak választ adni. Aki csak a szöveget olvassa és nem ismeri az adott téma tudományos hátterét, annak logikusnak és hihetőnek hathat egy-egy álhír is” – mondta Kulja András. Éppen ezért veszélyesek az áltudományos tévinformációk – hangsúlyozta –, mert ha valaki például „a belsőégésű motorokról osztana meg valamit, mint laikus olvasó, én sem tudnám eldönteni, hogy most az igaz vagy sem. Viszont, ha jól van megírva, akkor számomra is hihetőnek tűnik”.

Ez a helyzet az egészségügyi hírekkel is. Sokszor a magyarázat bonyolultabb, nehezebb feldolgozni s könnyebben besétálhatunk az áltudományok csapdájába. Akár évek múlva is visszaköszönnek ugyanazok a témák. Az egyik slágertémaként említette például a védőoltások témáját.  

„Most az influenza elleni védőoltásra készítettem egy videót, ami tényleg idősek tömegének az életét menti meg. Ennek ellenére nagy számban gondolják úgy az emberek a védőoltás legyengítené az immunrendszert, vagy esetleg a természetes védelmet akadályozza, miközben pont az a lényege, hogy a saját immunitásunkat megerősíti, az immunrendszerünket ébreszti fel.”

Ez pedig egy évek, évtizedek óta makacsul viruló tévhit, „aminek pont az ellenkezője igaz, mint amit az emberek sokszor így terjesztenek”.

Szemléletes példaként említette, hogy 1900-ban Magyarországon a várható élettartam 37 és fél év volt, úgyhogy ebben az egy év alatti halálozás, vagyis a csecsemőhalálozás nincs beleszámítva, mert az 20 százalék körül mozgott. „Most ez 0,3 százalék alatt van, és a várható élettartamunk konkrétan megduplázódott, 70 év fölött van. És ez is nagyrészt annak köszönhető, hogy vannak új gyógyszereink, új gyógyítási technikák, mármint a modern orvostudomány fejlődött, és az emberek nem halnak meg mondjuk mindenféle kanyaróban, meg járványos gyermekbénulásban és hasonlókban”.

Kulja doktort többek között ez az általános felvilágosítás iránti igény is motiválta, hogy közösségi platformot indítson. Mint elmondta, pszichiáter rezidensként kezdte a pályát, de az egyetem alatt megkedvelte a sebészetet, amire másfél év után át is váltott. „Viszont rájöttem, hogy mennyivel kevesebb időm van sebészként a betegekkel beszélgetni, és mennyivel kevesebb idő jut a beteg tájékoztatásra, ezért arra jutottam, hogy egy audiovizuális platformot indítok.”

A covid-járvány megjelenésével tapasztalta, hogy „mennyire könnyen terjednek a tévhitek, és akkor jött ez a fő gondolat, hogy fel kell venni a harcot az az álhírekkel szemben. Hála a Jóistennek, úgy látom, hogy ez érdekli is az embereket”. Mindez olyan népszerű lett, hogy például egy burokban született csecsemőről szóló videó posztja 2,2 milliós nézettséget is elért. „Összesen már azt hiszem 15 egymillió fölötti videóm van” – utalt a közösségi médiába tapasztalt magas fokú érdeklődésre.

Mivel szóba került az influenzaoltás körül fellelhető bizonytalanság, érdemes tisztázni, hogy kinek érdemes oltatnia magát.

„Időseknél mindenképpen érdemes, és itt is vannak ilyen tévhitek, hogy de az influenzát le lehet győzni stb., az oltástól viszont belázasodhatunk. De itt is az a lényeg, hogy mondjuk egy elhúzódó influenzafertőzés és annak következményei nagyon komoly terhet jelenthetnek egy úgy meg tudja terhelni egy 70-80 éves ember szervezetére. Ezt kell szem előtt tartani.”

S hogy mik a slágertémák, amiket a leginkább néznek a YouTube-on, illetve a Tiktok-on? Az egyik, amikor nyáron szeretik kitenni az emberek a lábukat a műszerfalra az anyósülésen, vagy éppen az ablakon keresztül, ami rettenetes veszéllyel és kockázattal jár.

„A másik egy ennél speciálisabb téma, ami a fitymaszűkületről szólt. Egy anyuka kérdezte meg, hogy mi ez és hogyan kell kezelni. Én válaszoltam egy videóban, de persze előtte urológussal beszéltem, kikértem az ő véleményét, hogy a mindennapi gyakorlatban mit látnak. Teljesen megdöbbentem, hogy mekkorát robbant ez a videó.”

Örök téma persze a diéta is, amiből van „ezerféle”. S a megválaszolása sem egyszerű.

„Az emberi test azért úgy van kitalálva, hogy mondjuk egy 10 órányi étkezésmegvonás abszolút belefér, hiszen természetben sem jutottunk folyamatosan táplálékhoz. Én azt mondom, hogy ha lehet, akkor az ilyen este 6-8 óra utáni éjszakai evést, nasizást kerüljük. A szervezet nem erre van felkészülve, le kell csillapodnia, regenerálódnia, pihennie kell. De azt sem javaslom, hogy mondjuk háromóránként egyen az ember. Inkább reggelizzen, ebédeljen, és lehetőleg egy könnyű vacsit fogyasszon. Ne reggel kezdjen éhezni, amikor mondjuk a legnagyobb energiaszükséglet van. Véleményem szerint a szélsőségek elkerülése, az éjszakai étkezés kiiktatása mindenképpen előnyös lehet” – mondta el dr. Kulja András a Jazzy Rádió Business Class című adásában.

(Kiemelt kép: dr. Kulja András sebészrezidens, internetes tartalomgyártó. Fotó: kuljaandras.com)