A sarkvidéki jégmozgást vizsgálja a NASA
A NASA kutató repülőgépe negyedik éve vizsgálja az Északi-sarkvidéket, hogy kiértékelje a gyorsan változó régió jegének állapotát.
A globális felmelegedés különösen erős hatással van a sarkvidékre, azonban a régió jegét érintő befolyása nem igazán vetíthető előre. Egyes gleccserek jéghegyeket produkálnak, és riasztó ütemben zsugorítják a grönlandi jégtakarót, míg mások alig moccannak, néhány pedig vaskosabbá hízik.
A kutatórepülések az IceBridge – Jéghíd – nevet viselő, hatéves misszió részét képezik. A program lehetővé teszi a kutatóknak a jég komplex dinamikája szemrevételezését, ez pedig elősegíti, hogy megjósolják, mekkora mértékű olvadás emelheti meg a tengerszintet, és milyen gyorsasággal zsugorodhat a tengeri jégtakaró.
A műholdas küldetéshez hasonlóan támogatott és strukturált misszió a 2003-ban indult ICESat - Ice, Cloud, and Land Elevation Satellite – nyomdokaiba lépett. Ez a műhold 2009-ben állt le, így nagyon fontossá vált az IceBride elindítása, hogy a megfigyeléseket az ICESat-2 2016-os felbocsátásáig folytathassák. A repülőgépes küldetés során a klímamodellekhez hasznos információkat is begyűjtenek, amire a műhold nem volt alkalmas. Ilyen többek között a jég alatt húzódó földfelszín topográfiájának, valamint a jég és hó vastagságának feltérképezése.
