A nyelv halálának kezdete

A 7,5 milliós Svájcban csupán 35.000 ember vallja azt, hogy az ország öt nyelve közül ezt a nyelvet beszéli a legjobban, 60.000-en állítják, hogy rendszeresen használják is, vagyis az ország lakosságának a 0,5 százaléka, írta az MTI.

A 2000-es népszámlálás szerint a romans a tizedik a Svájci Államszövetségben beszélt nyelvek sorában a német, a francia, az olasz, a szerb-horvát, az albán, a portugál, a spanyol, az angol és a török után.

A nyelv fennmaradását veszélyezteti az is, hogy a romansnak öt dialektusa van.

1982-ben ezért egyesítették az öt nyelvjárást és megszületett a grissons-i romans, amelyet viszont a romans nyelvet beszélők nagy része elutasított.

A standardizált romans a nyelv halálának a kezdete - mondta Robert Cantieni, egy Sankt Moritztól hat kilométerre fekvő kis település kétnyelvű iskolájának igazgatója.

Ahhoz hogy fennmaradjon, az embereknek azonosulniuk kell vele, ha nem így lesz, akár 50 éven belül kihalhat - fűzte hozzá.

Az igazgató elmondta, ő nem érti a másik négy romans dialektust és a standard romans nyelvet sem. Többen úgy vélik, a standard romans mesterséges nyelv, és túl későn jött létre, de mégis segítséget jelenthet a nyelv megőrzésében.

Mások kevésbé optimisták, az elnémetesedés tovább folyik: 1880-ban Grissons lakosságának 47 százaléka a romans nyelvet tartotta a fő nyelvnek, és csak 40 százalékuk a németet. Jelenleg csak 17 százalék tartja a fő nyelvének a romanst, 61 százalékuk a németet vallja annak.

A Romans Liga 4,5 millió frankot kapott a Svájci Államszövetségtől a nyelv elevenen tartására, az összeg feléből az iskolai tankönyveket fordítják le az öt dialektusra.

A standardizált romans nyelv ellenzői elfeledkeznek arról, hogy Svájcban a németnek is a helyi változatát beszélik, miközben az iskolában az irodalmi németet tanítják. Ugyanígy taníthatnák a standard romans nyelvet az iskolában, de az utcán vagy otthon továbbra is beszélhetnék az emberek a dialektusokat - mondta Clara Gerber, a Romans Rádió és Televízió titkára.

A Grissons-ban élők a városi, a kantonbeli vagy a szövetségi intézményekhez fordulhatnak romans nyelven, de ezek az intézmények nem kötelesek ezen a nyelven válaszolni nekik. Ez azért van így, mert a romans ugyan 1938 óta a negyedik nemzeti nyelv Svájcban, de csak részben hivatalos nyelv.

Svájcban nincs egyetlen politikai párt vagy nacionalista csoportosulás sem, amely e nyelv elismertetéséért és nagyobb támogatásáért küzdene.

Grissons kanton nyelvének fő támogatója, Ivo Berther ezzel kapcsolatban azt mondta, Svájcban él egy közmondás, mely szerint a gyerekeknek szárnyakat és gyökereket kell adni: az angol jelenti a szárnyakat, a romans pedig a gyökereket.