A függetlenség levegője szabadossá tesz

A 2000-es év beköszönte után a számítógépes játék egyre inkább a mainstream, nagy publikum számára készült szórakozási formák közé sorolódott, így a fiatalokat befolyásoló tartalma miatt az USA-ban, Japánban és a legtöbb nyugat-európai országban fokozottabb figyelmet kapott. Ez különösen igaz volt Németországra, ahol már a korábbi években is gondosan ügyeltek arra, hogy semmilyen olyan játék se kerüljön a német szoftverboltok polcaira, amely túlzottan erőszakos, valamilyen felekezetet, kisebbséget sért, vagy náci jelképeket tartalmaz.

Így jártak az egyébként politikailag teljesen korrekt második világháborús játékok is, amelyek mind a mai napig csak úgy jelenhetnek meg, ha a játék dobozának borítóján, illetve a játékon belül nem szerepel semmilyen formában sem a horogkereszt, illetve a fejlesztőknek tilos Hitlert irányítható hadvezérnek is megadni. Ugyanez igaz a németeknél az erőszakra is: rengeteg játék ottani verziójában az emberi ellenfeleket robotokra cserélték a kiontott piros vért pedig zöldre. Emellett egy nemrég benyújtott német törvényjavaslat szerint egész egyszerűen betiltanának mindenféle erőszakos játékot.

Ha pénzről van szó, a rasszizmus rizikós téma

Más országokban inkább az erőszakos tartalomra, és nem a konkrét gyűlöletkeltésre, vagy rasszizmusra koncentrálnak, ugyanis inkább előbbi a jellemző a mainstream játékokra, utóbbi kevésbé. Jellemző például, hogy az ESRB, vagyis a játékok korhatározását szabályzó nemzetközi intézmény csak olyan tartalmakra dolgozott ki külön a vásárlókat figyelmeztető ikonokat, amelyek erőszakos, erotikus, obszcén tartalomra, vagy csúnya beszédre vonatkoznak, gyűlöletkeltésre utaló kis kép nincs, lévén az ilyen játékok át sem kerülnek a rostán, de maguk a fejlesztők sem próbálkoznak ilyennel.

Egy mainstream játék fejlesztése több évig tart, és dollármilliókba kerül, így a fejlesztők nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy gyűlöletkeltő tartalommal veszélyeztessék annak megjelenését. Az erőszak más téma: azzal érdemes „rizikózni”, ugyanis az még maximális korhatárral ugyan, de átkerül a rostán, és a botrány csak növeli a játék keresletét, azonban a gyűlöletkeltés pusztán valamilyen szélsőség érdekeit képviselné, a nagyközönség érdeklődését viszont nem. Mindössze finoman elrejtett, bújtatott rasszizmusról beszélhetünk bizonyos nagynevű játékok esetében.

Resident Evil és az igazi „feketeleves”

A nemrég megjelent Resident Evil 5-ben például a főszereplő: egy fiatal fehér kormányügynök fekete női társával együtt Afrikában fekete bőrű zombik tömkelegét írtja ki. Az ügy szép nagy port kavart. A zombigyilkos játék legelső 2007-es filmelőzetesét N'Gai Croal, a Newsweek fekete szerkesztője kritizálta élesen: „Túlságosan is sok az olyan képanyag benne, amely a klasszikus rabszolgatartásra emlékeztet.” A következő előzetesben szintén fekete zombikat kellett irtani, ám ezúttal már láthattuk a főszereplő fekete női társát is. Jun Takeuchi, a játék vezetőfejlesztője azt nyilatkozta az MTV-nek, hogy őt személy szerint meglepték a rasszizmussal kapcsolatos vádak, Masachika Kawata, a producer pedig ezzel kommentálta az ügyet: „Nem tetszhetünk mindenkinek. A szórakoztatóipar részesei vagyunk, nem politikai véleményt nyilvánítunk ki. Sajnáljuk, hogy mégis ez volt mások véleménye.”

Dan Whitehead, az Eurogamer újságírója a 2009. februári előzetesében viszont arról írt, hogy a „feketék lakta veszélyes öreg kontinens”, illetve lakosai „primitív ösztöneinek” tematikája éppoly jellegzetes módon szerepel a játék videójában, mintha csak 1920-ban járnánk és őszintén meg volt lepve, hogy „2009-ben még ilyennel találkozhatunk”.

Ugyanakkor sokan a játék védelmére siettek. Glenn Bowman, a kenti egyetem szociális antropológia professzora szerint a játék egyáltalán nem volt rasszista, az viszont igaz, hogy antikoloniális tematikát tartalmazott. A játékban egyetlen olyan jelenet volt, amelyet a filmek és játékok korhatározásával foglalkozó angol szervezet, a British Film Board of Classification elé vittek: egy fiatal fehér nőt fekete férfiak elvonszoltak, ám az egyébként rendkívül szigorú szervezet szerint semmilyen rasszizmusra utaló elemet sem tartalmazott sem ez a jelenet, sem a játék egésze. „Mi nagyon komolyan vesszük a rasszizmus kérdését, de itt nem beszélhetünk semmilyen kényes tartalomról.” – nyilatkozta a szervezet hivatalos sajtóközleményben.

A függetlenség levegője szabadossá tesz

A Resident Evil 5 azonban csak egyike volt azon ritka kivételeknek, amelyek erősítik azt a szabályt, hogy a mainstream játékok terén nem nagyon találkozunk kifejezetten rasszista, vagy gyűlöletkeltő játékokkal – még a botrányos Grand Theft Auto sorozat újabb részeiben, illetve az azt fejlesztő Rockstar Games más játékainak esetében sem. Ugyanakkor minél inkább kikerül a nagy kiadók hatásköréből egy adott játék, annál inkább jellemző, hogy „játszani kezdenek a tűzzel” a fejlesztők. A gyűlöletet keltő, vagy politikailag kifejezetten inkorrekt játékokat általában az olcsó, budget kategóriájú címeknél, vagy flash technológiát felhasználó, böngésző alapú játékoknál találjuk meg.

Az antiszemita játékok közül az egyik legnagyobb port kavaró az „Etnikai tisztogatás” című 2002-es belső nézetes akciójáték volt. A Genesis 3D ingyenesen használható, nyílt forráskódú játékmotorral készült programja városi környezetbe kalauzolja a Ku Klux Klan, vagy szkinhead szervezetbe tartozó főhőst, akinek feketéket és latin származásúakat kell halomra lőnie, majd alámerülnie a metróban, hogy ott zsidókat legyilkolva jusson el vezérükig, Ariel Sharon izraeli miniszterelnökig. A rasszista metállal aláfestett öldöklés során a megsebesült zsidók "ojvét" kiáltanak, míg a többiek makogást hallatnak. A az alagutak falain a Nemzeti Szövetség plakátjai és honlapjának címe látható. A játékot ugyan nem sikerült betiltani, azonban az Anti Defamation League jogvédő szervezet elérte, hogy Genesis3D szoftveres motort többé ne használhassák rasszista játékokhoz.

Románok az űrben, cigányok az interneten

A román-magyar ellentét sem maradt ki a gyűlöletkeltő témák terítékéről. A Romanians in Space című akciójátékban „a magyar lázadók” ellen kellett volna a világűrben a románoknak harcolniuk. A játékban az egyik küldetés az lett volna, hogy meg kell ölni az összes magyar felkelőt, akik akadályozták a románok világmeghódítási terveit. A 2 Bad Design egyik fejlesztője később azt nyilatkozta, hogy az egész csak „vicc” akart lenni: a magyarokat a Star Wars-ban lévő lázadókhoz hasonlították, akiket a „román birodalom” akart leverni. Mivel a játékos a „birodalom” oldalán állt, ezért kellett magyarokat kiirtania. „Ez egész egy nagy félreértés. Sok ember nem érti a viccet. A játék tele van ehhez hasonló poénokkal, ezért nem világos: egyesek miért pont a magyar részt vették komolyan.” Mindenesetre az ügy akkora nemzetközi botrányt kavart, hogy a fejlesztők kénytelenek voltak kivenni az egyébként is elég gyenge játékból a magyarölős részt.

Ugyanakkor mi sem dicsekedhetünk mindig, amikor más etnikumok elleni toleranciáról van szó. A szánalmas.hu honlapon egy ideig olyan játék szerepelt, amely egy Magyarország-térkép felhasználásával arra biztatott, hogy a játékosok megyéről megyére tisztítsák meg az országot a cigányoktól. Az ATW nevű szolgáltató akkor távolította el a rasszista játékot, amikor Rádió C megkereste őket. A cég korábban ingyenesen biztosít tárhelyet honlapoknak, állításuk szerint a tartalmat nem ellenőrizték, és amint tudomást szereztek róla, eltávolították.

Nem vicces

Az interneten a rasszizmus leginkább flash játékokban dívik. Egy korábban Georgia City-ben tevékenykedő szenátor, John Dowdy például azért mondott le, mert nem bírt magával: egy rasszista flash játékot, a Border Patrolt reklámozta kollégái között. A játékban illegális mexikói bevándorlókat kellett egymás után lepuffantani és a szenátor szerint ez roppant vicces volt, ezért minden kollegájának lelkesen körbeküldte a játék internetes címét. Az ügy persze napvilágra került és hatalmas botrányt kavart: Dowdy-t beperelték és kénytelen volt lemondani pozíciójáról. Természetesen magát a játékot is betiltották.

Egy másik viccesnek szánt flash játék nem etnikumokat, hanem vallásokat sértett meg. A „Faith Fighter” című játékban Jézus, Mohamed próféta, Buddha, Isten, és Ganes hindu istenség harcolnak egymással égő házak előtt. A Faith Fighter tulajdonképpen az olyan ősrégi verekedős számítógépes játékok sémáira épül, mint a Mortal Kombat csak éppen a kiválasztható harcosok a különböző vallások jól ismert képviselői. A megidézhető támadó varázslatok is „idomultak” az istenségekhez: a keresztény Isten például villámot és tűzoszlopot szórt ellenfeleire, a turbánban ábrázolt Mohamed pedig egy égő fekete meteoritot idézett meg. A muszlim országokat képviselő, szaúd-arábiai székhelyű Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) szerint minden vallás számára sértő ez a játék, ezért azt követelte, hogy a dán fejlesztőcég, a Molleindustria azonnal szedje le az internetről, amelynek a készítők végül eleget is tettek.

Mi várható?

A játékipar sokáig ellenállt a gazdasági válság nyomasztó hatásának, azonban az elmúlt két hónapban ezt a piacot is menthetetlenül elérte: drasztikusan visszaesett a játékok eladása. Még ilyen körülmények között sem túl valószínű, hogy mainstream játékokban az erőszakos témájú botránykeltésen túl jellemző jelenséggé váljon a gyűlöletkeltés, azonban a nagyobb kiadó cégek fennhatóságán kívül eső olcsóbb videó, vagy flashjátékoknál ez egyre gyakoribb lehet – különösen a jelenlegi politikai klímában, amelyben a szélsőségek világszerte megerősödtek. Az igazi kérdés pusztán az, hogy ezek mennyire próbálják ténylegesen buzdítani a játékosokat, vagy megmaradnak-e az eddig jellemző „feszültség levezetés” vagy idétlen viccelődés térfelén…