A tengerek legmélyebb rétegeit is elérte a műanyagszennyezés
A Csendes-óceán legmélyebb rétegeit is elérte a műanyagszennyezés. Brit kutatók szerint először sikerült kimutatniuk mikroműanyag jelenlétét olyan apró rákokban, amelyek 11 kilométer mélyen élnek. Az általuk vizsgált rákok 72 százalékában felfedezték a legapróbb műanyagrészecskéket.
Ezek az állatok a Csendes-óceán hat legmélyebbi régiójában, köztük a Fülöp-szigetekről keletre lévő Mariana-árokban élnek.
A kutatás eredményei a tudósokat is meglepte. „Egy részem mindig is számított arra, hogy találunk valamit. De arra, hogy a Mariana-árokban, a legmélyebb mélytengeri árokban megtalálható élőlények majdnem száz százaléka fertőzött, nem számítottam" – mondta Alan Jamieson tengerbiológus, a Newcastle-i Egyetem kutatója.
A mélytengerek az utolsó, ember által nem érintett régiók. Eddig az Atlanti-óceán északi részén 2200 méteres mélységben, vagy a Kuril-árok üledékében, 7000 méteres mélységben mutatták ki műanyag jelenlétét. A tudósok ezúttal azonban bebizonyították, hogy a tengerekben lévő műanyagszemétnek semmi sem állhatja útját – írták a Royal Society Open Science című szaklapban szerdán megjelent tanulmányukban.
Jamieson és kollégái normál esetben nem műanyag szeméttel, hanem a mélytengerek kutatásával foglalkoznak, nekik köszönhető számos ott élő élőlény felfedezése. Emiatt egész gyűjteménnyi rákállattal rendelkeznek, amelyek a 2008 és 2017 közötti időszakból származnak.
Gyűjteményüket ezúttal arra használták, hogy korunk egyik legégetőbb kérdésére keressék a választ.
Vizsgálatuk eredménye szerint „a mikroműanyag a Csendes-óceán minden állatában és szélsőségesen nagy mélységben is megtalálható. Mindenütt ott van" – mondta Jamieson. Hozzátette: egyes a vizsgált árkok egymástól több ezer kilométerre vannak.
Egyelőre nem tudják megmondani a kutatók, milyen hatása lehet ezeknek a mikrorészecskéknek a mélytengeri rákokra. Jamieson feltételezése szerint a kémiai anyagokkal való fertőzöttség kockázata mellett az a veszély is fennáll, hogy eltömődik az állatok emésztőrendszere. „Olyan, mintha lenyelnénk egy két méter hosszú polipropilén botot és remélnénk, hogy nem okoz kárt az egészségünkben" – mondta.
Már most alig van remény arra, hogy az óceánokból el lehet távolítani a műanyag szemetet. A tengerek és óceánok legmélyebb területeinek helyzete azonban valóban teljesen reménytelen. „Szemetünket olyan helyen halmozzuk fel, amelyet a legkevésbé ismerünk" – figyelmeztetnek a veszélyre a tudósok.
