A Covid áldozatai, akik sosem kapták el a vírust
A Covid nem csak azokat sújtotta, akik megfertőződtek vele, hanem azokat is, akik a járvány és a járványvédelmi intézkedések miatt nem jutottak orvosi ellátáshoz.
Tudtuk, hogy az elmúlt több mint két év fenekestől forgatta fel az egészségügyi ellátórendszert. Naponta szembesültünk azzal, hogy az intézményekben lényegében megállt az élet a covidos betegek fogadásán kívül. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Sokan megjósolták, hogy ennek később súlyos hatása lesz még, emberéletekbe kerülhet, s most sorra kerülnek nyilvánosságra az az adatok, amelyek ezzel drámai módon szembesítenek. A járvány leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. Ami tény: a járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években.
Húsz százalékkal csökkent a járó-, negyven százalékkal a fekvőbeteg ellátások száma a Covid időszakában, egyes területeket egészen súlyosan érintett a hónapokig tartó szinte teljes leállás, illetve az utána következő betegellátási korlátozás. Hogy mi számít halaszthatónak, nagyon sok vitát váltott ki a szakemberek körében, ugyanis minden nézőpont kérdése lett: vajon valóban annak lehetett-e tekinteni egy daganat-gyanús esetet, egy infarktuson, vagy stroke-on átesett beteg rehabilitációját? Egy pszichiátriai beteget, akiknek az ellátása mondhatni tökéletesen megszűnt? Vészjósló volt már a járvány legakutabb időszakában is, hogy több országban, ahol folyamatosan közöltek ilyen adatokat, 60-70 százalékkal esett vissza az infarktus ellátás (!). Ahhoz sem kellett jóstehetség, hogy tudjuk: ha leállnak az onkológiai szűrések, akkor idővel mivel is találkozhatunk majd. Milyen következménye lesz annak, hogy Magyarországon teljesen leállt az amúgy is kritikus helyzetben lévő pszichiátriai ellátás, ráadásul úgy, hogy a járványhelyzet éppen a lelkünket tépázta meg leginkább. Ezek a válaszok úgy tűnik folyamatosan érkeznek, sokkoló számokkal találkoznak a szakértők, ezekből mutatunk be néhány adatot.
Elsőként: ami egészen biztosan tudható: 2022 elejéig nagyjából 37 ezerrel haltak meg többen, mint a 2015-2019-es trendek alapján várható lett volna, a többlethalálozás nemcsak közvetlenül a vírus számlájára írható. Lakosságarányosan ugyan nálunk regisztrálták a második legtöbb covidos áldozatot az Európai Unióban, többlethalálozásban viszont a középmezőnyben vagyunk. Ez a mutató azt méri, mennyivel haltak meg többen Magyarországon, mint járványmentes időszakban szoktak, beleértve azokat is, akik a hivatalos nyilvántartás szerint a vírus áldozatai, és azokat is, akik egész más okból vesztették életüket. Így pontosabb képet kaphatunk a járvány hatásairól, hiszen a Covid áldozatok jelentős részének más, halálos betegsége is volt.
A teljes cikket a 168 Óra hetilap 2022. július 21-én megjelent lapszámában olvashatja.
(Fotó: Balogh Zoltán/MTI)